A jövő évi költségvetést Orbán Viktor érthetetlen okból békeköltségvetésnek nevezi, pedig mióta nyilvánosságra hozták, egyre csak eszkalálódik az ukrajnai háború. Zöldnek szerencsére még nem nevezte, pedig az pont ugyanannyira lenne igaz: ami az ország jövője szempontjából igazán fontos, az kevesebbet kap – reálértékben mindenképpen, de többnyire nominálisan is.
A talaj világnapján idén a komposztálás jelentőségére hívja fel a figyelmet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Az ökogazdálkodók és házikertészek egyik legsokoldalúbban hasznosítható anyaga a komposzt, amely a talajt, annak élővilágát és a termesztett növényeket egyszerre élteti.
Jelentősen lehetne csökkenteni a tűzifa-felhasználást és javítani a levegő minőségét, ha a tűzifa-értékesítőket köteleznék arra, hogy kizárólag száraz fát árusíthassanak. Egy ilyen előremutató szabályozás bevezetésére dolgozott ki részletes javaslatot a WWF Magyarország.
A Nemzeti Választási Bizottság szerint nem gyűlt össze a szükséges háromszázezer aláírás az LMP-Zöldek kiemelt beruházások ügyében kezdeményezett népszavazásához. Ez az a törvény, ami Csárdi Antal ex-LMP-s képviselő szerint lehetővé teszi, hogy „a Fidesz az emberek feje felett átnyúlva építsen akkumulátorgyárakat vagy bármilyen más beruházást”.
155 fát vághatnak ki a Római Camping területén úgy, hogy a tulajdonos Óbudai Egyetem még nem tudja, mit építene oda. A jövő évi állami költségvetésbe viszont betervezték az új campust. A rektor kategorikusan tagadta, hogy a kemping területére építenék az új campust. Akkor kinek az érdeke a fák negyedének kiirtása?
Sok más lehetőség mellett a napelem is bekerült a januártól induló Vidéki Otthonfelújítási Programba (ami nem egyenlő a már futó, de eddig meglehetősen sikertelen Otthonfelújítási Programmal). Bár még csak a jogszabály tervezete jött ki, ez alapján úgy néz ki, hogy ha jövőre egy ötezer fő alatti településen lévő házra napelemes rendszert szerelnek fel, akkor arra legfeljebb 3 millió forint… Tovább »
A napenergia hasznosítása kulcsfontosságú a jövőnk szempontjából, ám korántsem mellékes, hogy a „tiszta energiát” az élővilág rovására, vagy azzal összhangban állítjuk elő. Magyar tudósok és cégek együttműködése révén „okosabb” napelemparkokkal megőrizhetjük a gyepek bámulatosan gazdag élővilágát.
Napjainkban a földi bioszféra hatalmas nyomás alatt áll. Hogyan segíthet korunk egyik jelentős innovációja, a mesterséges intelligencia a természetvédelem és az ökológia területén?
A magyar építészetről szóló törvény október 1-jén hatályba lépett új rendelkezése kérdésessé teszi a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó fejlesztéseket. Eszerint ha egy településen új beépítésre szánt terület vagy különleges beépítésre nem szánt területet jelölnek ki, annak feltétele ugyanakkora terület biztosítása ugyanazon településen belül. Az intézkedés a zöldterületeket védené, de számos kivitelezést ellehetetleníthet.
Az egyik cél, hogy a tárcavezető a szakmai-tudományos megfontolások körültekintő mérlegelésével, világos eljárásrend szerint menthesse fel a Paksi Atomerőművet a Duna felmelegítésének a korlátozása alól.
