Hirdetés

A Párizsban tapasztalt hirtelen vízromlás itthon is bármikor bekövetkezhet

A párizsi olimpia nyílt vízi úszóversenyeinek helyszíne folyamatosan fókuszban van a Szajna vízminősége miatt. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértői szerint azonban a Szajna állapota nem egyedi eset, hanem sok vízparti nagyvárosban, sőt, itthon is bármikor előfordulhatnak ilyen hirtelen vízromlások.

Miért van több sikló a városias tóparti településeken?

Bár az emberi tevékenységek (a természetes környezet beépítése, a szennyezés vagy a klímaváltozás) miatt csökken a biodiverzitás, vannak olyan állatok, amelyek kedvelik a városias környezetet, hiszen nagyobb számban fordulnak elő például a Balaton partján. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockás sikló-populációk méretére és meglepő eredményt kaptak.

Orbán padlóra küldi a tudományos kutatást és a felsőoktatást

A 21 modellváltó, közalapítványi fenntartású magyar egyetem részvételének felfüggesztése az Erasmus és Horizont Európa programokban nagyon súlyos, hosszú távú hatásokkal bírhat a teljes hazai kutatási és felsőoktatási közösségre. A Fiatal Kutatók Akadémiájának felmérése szerint visszaszorulhat a magyar tudományos közösség az Európai Kutatási Térségből.

Akkugyártól félnek Csengelén

Sokan arra gyanakszanak, hogy a Kiskunmajsa melletti Csengele régi-új polgármestere egy új akkugyárat telepítene a Csongrád megyei településre. Ezzel viszont nem arat osztatlan sikert.

Aranyhalak helyett vízinövények segíthetik kerti tavacskánkban a biológiai sokféleség megőrzését

Számos védett faj fennmaradását segítik a kerti dísztavak, különösen akkor, ha nincsenek „telezsúfolva” egzotikus halakkal. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) kutatóinak a lakosság bevonásával készített, az Urban Ecosystems folyóiratban megjelent tanulmánya arra is rávilágít, hogy európai összevetésben a magyar kertekben épített tavacskák a nagyobbak közé tartoznak.

Évi másfél balatonnyi belvíz folyik el a kiszáradó Magyarországon

Minden évben egyre nő az aszályos napok száma és csökken a lehulló csapadék mennyisége, mégis évi másfél balatonnyi belvizet vezetnek el. Mindeközben értelmetlen, de a NER-t búsásan hízlaló mutyiberuházásokra van pénz, a vízvédelemre csak csurran.

Az Orbán rezsim az áramfogyasztási rekord lekűzdésében is rossz úton jár

A júliusi kánikulában esténként rekordmennyiségű áramot fogyasztott az ország – ez nem meglepő. Az viszont sajnálatos, hogyan (nem) tudjuk kezelni az igényt. Lehetne energiatárolással (szivattyús vagy ipari méretű akkumulátoros), lehetne az egyre növekvő napenergia-termelés szélenergiával való kiegyensúlyozásával (a szél általában akkor fúj jobban, amikor a nap kevésbé süt).

Észrevétlenül a talajon – a nyugati bordásormányos

A rikító színű fajok általában azt jelzik, hogy valamilyen méreganyagot tartalmaznak, ezért nem érdemes elfogyasztani őket. Sok állatfaj viszont az élőhelyén beleolvad a környezetébe, hogy a ragadozók előtt észrevétlenek maradjanak. A talajon élő bogárfajok nagy része sötét színű, sokszor szürkés, hogy minél kevésbé lehessen észrevenni őket.