Nagyvilág hírei

A Sensoneo, a hulladékgazdálkodás digitális átalakításának vezetője által létrehozott 2025-ös globális hulladékindexből (Global Waste Index) kiderül, hogy továbbra is jelentős különbségek vannak a globálisan keletkező hulladék mennyiségében és annak ártalmatlanításában.

Az állattartásban régóta problémát jelent a bálahálók anyaga. A műanyag bálahálók nagy mennyiségű hulladékot jelentenek, amiknek az újrahasznosítása nehezen megoldható. A szalmával és a trágyával együtt sokszor kerülnek ki a szántóföldekre.

Sokan kérdezik, hogy hol van a zöldenergia, amiről mindenki beszél. Ha annyira nagyszerű és szükséges a klímaváltozás féken tartásához, akkor miért nem látszik a számokban? Miért még mindig a fosszilis energiaforrások adják az energiatermelés alapját, hajtják az autók, hajók és repülők túlnyomó részét?

A kínai elektromosjármű-ipar (EV) látványos előretörése mögött nem csupán technológiai innováció és gyártási kapacitás áll, hanem egy rendkívül jelentős állami támogatási rendszer is. Ennek egyik leglátványosabb példája a világ legnagyobb EV-akkumulátorgyártója, a CATL –, amely 2024 első hat hónapjában 3,84 milliárd jüan, azaz mintegy 190 milliárd forint állami támogatásban részesült.

Az elmúlt évtizedben a legnagyobb globális vállalatok szembesültek azzal a kérdéssel, hogy fenntartható üzleti modelleket alakítsanak ki anélkül, hogy profitjaikat veszélyeztetnék. A változás azonban nem egyforma ütemben zajlott minden szektorban. Míg egyes iparágak proaktívan közelítették meg a környezetvédelmi kihívásokat, mások hevesen ellenálltak minden olyan intézkedésnek, amely rövid távon költségnövekedést jelenthetett.

Az eddigi legátfogóbb vizsgálatot végezték el két egyetem kutatói, amelyből kiderül, hogy mennyire mélyen szőttet át a talajt a mikroműanyag-szennyezés. Ma már egyáltalán nem számít extrémnek az a kijelentés, hogy a műanyag az egész világot beszennyezte. Elérte már az északi-sarkvidéket is, és már a madarak zúzája is szó szerint ropog-zörög miattuk. Mivel az anyag az emberi szervezetbe…

A mesterséges intelligenciák (AI) térnyerése egyre nagyobb hőterhelést jelent az adatközpontok számára. Mivel a hagyományos légkondicionáló rendszerek a legtöbb esetben nem tudják ezt megfelelően kezelni, a folyadékhűtés mindinkább ígéretesebb alternatívának tűnik. Ugyanakkor kulcsfontosságú az ehhez kapcsolódó vízfelhasználás optimalizálása is.

A közlekedés a környezetszennyezés egyik számottevő forrása, amelyben a közúti autózás, azaz mi, hétköznapi sofőrök is szerepet játszunk. A levegőszennyezés elsősorban a benzin- és gázolaj-üzemű motorok által kibocsátott gázok miatt következik be, ám akkor is sokat tehetünk környezetünkért, ha hagyományos meghajtású autóra esik a választásunk.

A savas eső mint szakkifejezés 1852 óta ismert. Robert Angus Smith (1817-1887) skót vegyész felismerte, hogy emiatt morzsolódnak szét könnyen a téglafalak Londonban és Manchesterben. A savas ülepedés mégis csak a 20. században, az 1960-as évek végén vált a környezettudományi kutatás tárgyává.

A jelenlegi adatok alapján biztosnak tűnik, hogy a világ összes gleccsere 39 százalékot fog veszíteni a tömegéből, és ez akkor is így lesz, ha holnaptól mindent másképp csinálunk.