Semjén Zsolt szembekerült már egyszer-másszor a természetvédelemmel, amikor tenyésztett vagy védett állatok vadászatát szorgalmazta. 2011-ben csak a hivatásos és civil természetvédők határozott fellépése akadályozta meg a tervét, miszerint több védett vagy védelemre szoruló madarat is vadászhatóvá kellett volna tenni, köztük a fürjet, az egerészölyvet, a héját, a barna rétihéját, a nyári ludat, a kanadai ludat,… Tovább »
Lezsák Sándor magyar-történelem szakos tanító (MDF → Fidesz) különleges elképzelésével írta be magát a hazai géntechnológia történetébe. 2002-ben ezt jegyezték fel tőle: „A legnagyobb probléma az, hogy a genetikailag manipulált élelmiszerek fogyasztását követően nem tudjuk, hogy a bevitt idegen gén a mi génjeink mely részébe épül be”. Vajon miként képzelte el a népfőiskolát szervező honatya… Tovább »
Ma már semmilyen racionális érv nem szól a vadászat és a vadgazdálkodás mellett; az utóbbi, azaz a vadgazdálkodás évtizedek óta csak veszteséget termel, a vadászat pedig erre a veszteséges ágazatra rátelepedve csak arra hivatott, hogy ölni vágyó emberek beteges, eseteként perverz vágyait elégítse ki.
Sehol nem csalnak, trükköznek és kozmetikáznak annyit, mint a német zöldenergiaiparban. A cechet végeredményben a fogyasztók állják. Mindennapi történetek ökohazugságokról és a szomorú valóságról.
A Macskaárvaház Alapítvány március 15-e alkalmából Kápolnán teszi közzé az alapítvány 12 pontját, ezzel is tisztelegve a 48-as hősök előtt.
Zsigó Róbert államtitkár úgy egy éve büszkén jelentette be, hogy a kormány állatvédelmi feladatokra teljes 40 millió forintot különített el. Nagyjából ugyanekkor derült ki, hogy Orbán Viktor dolgozószobáját 4 milliárd (igen, 4000 millió) forintból alakítják majd ki.
Budapesten – főleg a belső kerületekben – szomorúan kevés, és egyre kevesebb zöldterület/fa jut egy-egy lakosra. Nemcsak az Orbán-kormány kiemelt presztízs beruházásai a bűnösek, az V. kerületben a helyi “kövezéses projeknek” estek áldozatul a fák. Mi lehet a megoldás? Egy követendő tájépítészi példa.
Közeledik a tavaszi óraátállítás ideje. Évenként kétszer oda-vissza átállítgatjuk az óráinkat, állítólag azért, mert ezzel áramot lehet megtakarítani. Bár ezt az állítást még soha senki konkrét adatokkal alátámasztani nem tudta, kitartóan követjük ezt a módszert, figyelmen kívül hagyva annak ártalmas biológiai, pszichológiai, és gazdasági következményeit. Mennyi igazság lehet az áram megtakarításban, és melyek a lehetséges… Tovább »
Az uniós pénzek eltorzították a hazai gazdasági, társadalmi életet. Felesleges kapacitások, egyenesen káros vagy legalábbis közpénzből támogatásra nem méltó beruházások (pl. sörfőzde, pálinkalepárló, energiaital-előállító, autógyár), környezetkárosító létesítmények épültek – ezt mutatták be a Budapest Kör legutóbbi rendezvényének előadói.
Az atomipar évtizedek óta azzal hitegeti a közvéleményt, hogy lesz megoldás: a radioaktív hulladékot mélységi tárolókban kell elhelyezni. Csakhogy több mint 60 évvel az első létesítmény beindítása után még sehol a világon nem épült végleges lerakó. Mindig adódott műszaki probléma, ezt mutatja a svéd tároló helyzete is.
Putyin háborúja miatt az orosz tulajdonú hazai Sberbankot bezárták, így a Greenfo BT is váltott a Raiffeisen Bankra.
Támogasd munkánkat! Részletek: https://greenfo.hu/hir/uj-szamlan-tamogathato-a-greenfo/
