Aligha érvényesíthető a kormány által hangoztatott 40 %-os magyar beszállítói részvétel. Kormányzati körökből származó információk szerint ezzel a kormány és a Paks II. Zrt. is tisztában van, és komoly az aggodalom, hogy a magyar részvétel nehezen lépheti túl az 5 %-ot. Magyarán a Roszatom mindenképpen biztosítja magának, hogy az üzlet döntő része az övé legyen,… Tovább »
A rovat kizárólagos támogatója
Sugárzó hazaárulás
2017. november 8.
Hagyjuk a nagy szavakat, maradjunk a tényeknél. Az Orbán-kormány megkezdi a 3000 milliárd forintos orosz euróhitel lehívását a továbbra is jogi bizonytalanságokkal terhelt paksi atomerőmű-bővítés érdekében, és ezzel újraindítja Magyarország eladósítását.
Vámos Miklós: gát és gátlástalanság
2017. november 4.
Tudósítás a III. kerületből. Próbálom oly tömören, amennyire csak lehet. 17 éve vagyok a Római part lakója. Ezalatt két jelentős árvíz volt, egy nagy, és egy óriási (utóbbi Fellinis tetőzéssel. nyolc és fél méteren). Kétszer figyelhettem meg a vízügyi szakemberek munkáját.
A budapestiek többségének nem kell a városligeti múzeumnegyed
2017. november 3.
A budapestiek túlnyomó többsége továbbra is kizárólag közparkként szeretné megújítani a Városligetet, épületek nélkül: 72 százalékuk ráadásul abban is egyetért, hogy a jelenleg a Városligetbe tervezett múzeumi negyedet inkább a Nyugati pályaudvar mögötti ipari terület fejlesztésével hozzák létre – derült ki a Greenpeace Magyarország Závecz Research által készíttetett közvélemény-kutatásából.
A bős-nagymarosi erőműrendszer ügyében 1992-ben csak rossz és még rosszabb között lehetett választani
2017. október 30.
Huszonöt éve terelték el a Dunát címmel jelentettük meg október 26-án Szabó Gábor környezetvédelmi újságíró véleménycikkét a nem ünnepi évforduló kapcsán. Az írásra most a Duna Charta elnöke, Bárdos Deák Péter reflektált.
Huszonöt éve terelték el a Dunát
2017. október 26.
Negyven éve, 1977. szeptember 16-án írta alá Lubomir Strougal csehszlovák, és Lázár György magyar miniszterelnök a Bős-nagymarosi vízlépcső közös megvalósításáról szóló szerződést, ami ellen viszonylag hamar, már az 1980-as évek elején tiltakozások szerveződtek. Évforduló, de nem ünnep.
Az agrártárca lufi álomvilága
2017. október 20.
Az Alkotmánybíróság eheti döntése az állami földek értékesítéséről sokféleképpen értelmezhető, de az bizonyos: természetvédelmi szempontból meghatározó, megalapozó jellegű döntés született. Ezeket a határozatokat tanítani fogják az egyetemek, a hazai környezetjog részévé válnak és a jövő természetvédelmi jogalkotására érdemi hatással lesznek. Az AB alapvető fontosságú üzeneteket fogalmazott meg hazánk biológiai sokfélesége megőrzésének alkotmányos kötelezettségeiről és a… Tovább »
Szavazz a 2018-as év halára!
2017. október 15.
A Magyar Haltani Társaság a korábbi évek gyakorlatához igazodva most is két fogható (balin, domolykó) és egy védett fajt (kövicsík) állított jelöltként az ÉV HALA választásra. Közülük az nyeri el a kitüntető címet, amelyikre a legtöbb szavazat érkezik december végéig a társaság honlapjára.
Ez nem az a klub
2017. október 14.
Most, hogy – a „fordítási nehézségek miatt” sok hónapos késéssel, és természetesen az eredeti nyelven, angolul – nyilvános lett az Európai Bizottságnak a tervezett paksi bővítés állami támogatására vonatkozó döntése, egycsapásra világossá vált, hogy a magyar kormány előző mumusa, azaz Brüsszel hatalmas szívességet tett az Orbán-kabinetnek.
A Római-part és az ártéri erdők titokzatos világa
2017. október 6.
Mikor honfoglaló őseink megérkeztek a Kárpát-medencébe, szinte mindenhol erdőt, folyókat, mocsarakat és tavakat találtak. Az emberi beavatkozások előtt Magyarország mai területének 19%-át borították ártéri erdők. Mára a jobb-rosszabb állapotban megmaradt ártéri erdők aránya 0,7%!!!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés