A rovat kizárólagos támogatója

A fenntartható erdőgazdálkodás és az erdőgazdálkodók természetvédelmi tevékenységének egyik jelentős eredményét mutatja be a Pilisi Parkerdő Zrt.  2019-es Környezetvédelmi Világnapra elkészített kiadványa, amelyből a Pilisben és a Visegrádi-hegységben folytatott Dunazugi Denevérkutató Programot ismerhetik meg az érdeklődők.
A Visegrádi-hegység és a Pilis denevérfaunája címmel közzétett tanulmányból az érdeklődők többek között azt a 22 védett, és 7 fokozottan védett denevérfajt is megismerhetik, amelyek a Pilisi Parkerdő területén élnek. Ahhoz, hogy a szakemberek a denevérfaunáról, és annak elterjedéséről valamint a kolóniák szokásairól minél teljesebb képet kapjanak számos alkalommal befogják, azonosítják, majd elengedik az egyedeket. A szigorúan szabályozott gyűrűzés mellett, bizonyos esetekben rádiótelemetriás készülékkel is elláthatják az állatokat, amely néhány nap után leválik. E módszereket kiegészítő vizsgálat, amikor ultrahang-detektorral, akusztikus adatokat gyűjtenek. A Visegrádi-hegység magasabban fekvő területein őshonos bükk törzsébe számos harkályfaj szívesen készít odút, amely később olyan indikátor-fajoknak nyújt élőhelyet, mint a nyugati piszedenevér, vagy az óriás koraidenevér.

A tölgyesekben rejtettebb életmódot folytató kolóniák is élnek, ilyen pl. a kis-Myotis fajokhoz tartozó nimfadenevér.
A denevérek évente csak egy vagy két utódot hoznak a világra, és részben ezzel függ össze a populációk sérülékenysége. A Pilisi Parkerdő területéről kimutatott denevérfajok alapvetően kötődnek az erdőhöz, megmaradásuk feltételeit ezért elsősorban a fenntartható erdőgazdálkodás biztosíthatja. A folyamatos erdőborítással kezelt területeken a holtfa mennyisége fokozatosan emelkedik, ami az erdő diverzitása és természetessége szempontjából rendkívül fontos. Emellett a Parkerdő Zrt munkatársai következetesen törekednek az olyan tájidegen fajok visszaszorítására, mint a bálványfa, akác, a vörös tölgy, vagy az amerikai kőris.
A denevérek éjjel gyakorlatilag ugyanazt a munkát végzik, mint a rovarevő madarak nappal. Így annak a természetes életközösségnek a részei amelyek egyensúlyban tartják a fajokat és segítenek kordában tartani az erdőket tarra rágó hernyók számát.
Kiadvány letölthető itt:  A Visegrádi-hegység és a Pilis denevérfaunája (4,8 MB pdf.)

Kapcsolódó cikkünk:   22 denevérfaj él a Pilisi Parkerdő területén

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás