A rovat kizárólagos támogatója

Az Ellensúly folyóirat legújabb száma a koronavírus járvány gazdasági, társadalmi és politikai következményeivel foglalkozik. Ebben az összevont számban is neves szakértők fejtik ki véleményüket a téma egy-egy vetülete kapcsán.

Az interjú Körösényi Andrással készült. A politológus professzort arról kérdeztük, hogy a 2020-as évet meghatározó járvány- és válsághelyzet milyen, eddig nem látott sajátossággal bír és ez mennyiben különbözik más krízisszituációktól. Mennyiben befolyásolja a politikusok döntését a közvélemény, milyen eszközöket használnak a politikai vezetők a róluk kialakult percepció befolyásolására és vannak-e határai az értelmezésalakításnak.  És a járvány eddigi eseményei nyomán milyen következtetéseket vonhatunk le a politikusi magatartással kapcsolatban, különös tekintettel a hazai tapasztalatokra?

Unger Anna politológus az amerikai elnökválasztást, Trump elmúlt éveit, a választási vereség megkérdőjelezésével kapcsolatos viselkedését és politikai viselkedését elemzi. Vajon sérült-e a demokrácia Trump elnöksége alatt? Mennyiben nyomta rá bélyegét a Trumppal kapcsolatos közvélekedésre az úgynevezett impeachment eljárás? Ezekre a kérdésekre is választ keres az ELTE TÁTK oktatója.

Győrffy Dóra politológus, közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára arról írt, hogy tíz év töretlen növekedését törte meg idén a koronavírus-járvány, a kormányoknak egy egészen új kihívással kellett megküzdeniük. Ennek, az elmúlt évszázadban precedens nélküli válságnak nincs egyszerű kommunikációs megoldása. Különösen nagy kihívás érte a világ populista kormányzatait az Egyesült Államoktól Magyarországig. A növekedés, amely hatalmuk biztosítékaként szolgált, hirtelen véget ért, hirtelen szükségük lett a korábban gúnyolt és lenézett szakértelemre. Ám ugyanúgy váratlan volt az eseménysor a nem populista vezetők számára is. A két vezetési stílus versenyéből a populisták vesztesen kerültek ki, így jött el 2020-ban a populisták alkonya.

Szűcs Zoltán Gábor eszmetörténész kifejti, hogy miért nem gondolja sikeresnek a járványkezelést Magyarországon, mikor tűnt el hazánk előnye a többi európai országhoz képest. Az ELKH TK Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa leírja, hogy nincs kétsége afelől, hogy a koronavírus-járvány okozta válság nemcsak az elmúlt évszázad legnagyobb globális egészségügyi krízise, de a rendszerváltás utáni magyar társadalom számára is egyedülálló, nem is annyira a rendszerváltással, mint inkább 1956 sokkjával összemérhető megrázkódtatás. És mint ilyen, a 2010 óta kiépült autoriter Orbán-rezsim eddigi legsúlyosabb válsághelyzete. Egyszerre egészségügyi, gazdasági és politikai válság.

Szabó Andrea politológus a koronavírus-járvány hatását elemzi a nemzedékek fejlődésére. Hiszen 2020 teljesen más, mint amit az elmúlt negyven-ötven évben felnőtt generációk valaha is tapasztaltak. 2020 a szorongás, a lemondás, a bizonytalanság és a félelem éve. Az ELKH TK Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa azt elemzi, hogy jelen tudásunk szerint lehet-e a koronavírus-járványnak olyan hatása, amely gyökeresen átalakítja a korábbi generációs felfogásokat. Úgy véli, hogy a fiatalok azok, akik kitüntetetten hordozhatják mindazokat a hatásokat és következményeket, amelyek a koronavírus-járvány eredményeként rögzülnek a 2020-ban élő fiatalok egyéni és kollektív emlékezetében.

Kováts Eszter politológus, az ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskolájának hallgatója a a pandémia másik arcáról, a gondoskodási válságról ír.  Szerinte 2020 szabad szemmel is láthatóvá tette az ahhoz vezető társadalmi folyamatokat, részben erősítette is ezeket, növelve az egyenlőtlenséget a két nem között, osztályhelyzet és erőforrások szerint. Merker Iván politikai filozófus pedig a brit járványkezelésről írt tanulmányt. Szerinte Boris Johnson „kormányzására” jellemző a folyamatos kapkodás és a többszöri, száznyolcvan fokos fordulat. Úgy látja, hogy a brit kormány sokszor mintha direkt állítana csapdákat saját magának.

A kötet Zöldfelület rovatában Bartus Gábor környezetgazdász, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára arról ír, hogy készültek már becslések a természeti erőforrások nem optimális használata miatt keletkező társadalmi veszteségek nagyságára. És a pandémia ezek között milyen helyet foglal el. Fleischer Tamás építőmérnök, közgazdász, az ELKH KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója pedig a forgalomcsillapítás szükségességét indokló hátteret elemzi.

Az Ellensúly 2020/3-4. összevont számában mérlegre kerültek az ellenzéki vezetésű önkormányzatok. Tüttő Kata és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesek, Tetlák Örs, Érd alpolgármestere és Nemény András Szombathely polgármestere írják le véleményüket, meglátásaikat arról, hogy hogyan élték meg az ellenzéki, helyi városvezetések az elmúlt egy évüket az országos politikai klímában, járványhelyzetben és gazdasági válság közepette.

Az Ellensúlyra előfizethet itt: https://ellensuly.hu/elofizetes/ vagy megvásárolhatja az Írók Boltjában.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás