A rovat kizárólagos támogatója

A tudományos közvélekedés egyetért abban, hogy a fenntartható fejlődés céljait csak a jövő és az élővilág egésze iránt elkötelezett, jól felkészült ifjúsággal érhetjük el. A környezetismeret tárgyat már az általános iskolák oktatják, az új alaptanterv törekszik a természettudományos tárgyak integrált oktatására is.

A környezeti, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság megértése olyan komplex ismereteket feltételez, amelyekre nehéz vagy majdnem lehetetlen szakembereket képezni, de mégis meg kell kísérelnünk. A Magyar Természettudományi Társulat – professzorok és gyakorló vezető tanárok irányításával − évente rendezi meg nagy sikerrel a kémia, a biológia és a földrajz tárgyak tanulmányi versenyét. Ennek tapasztalatait felhasználva 2021-ben először az egész Kárpát-medencére kiterjedő tanulmányi versenyt szerveznek a „Fenntartható Fejlődés” kérdéseiről a hulladékgazdálkodásra fókuszálva.

A fenntartható fejlődésről, hulladékgazdálkodásról nincs olyan törzsanyag az általános és középiskolákban, mint amilyen a hagyományos tárgyak − kémia, biológia, földrajz − területén jó színvonalon létezik. A versenyt szervező Magyar Természettudományi Társulat a szakma tudós képviselőit kérte fel egy olyan olvasókönyv megírására, ami a fenntartható fejlődés legfontosabb területeire terjed ki. A cél az volt, hogy a szerzők érdeklődése a fenntarthatóság minél szélesebb területét átfogja. Ez a törekvésük meglepően jól sikerült, a felkért tudós kutatók mindegyike vállalta a feladatot, és volt köztük két elméleti fizikus, egy matematikus, két vízépítő mérnök, egy kémiatanár, két geográfus, egy orvosprofesszor és néhány társadalomtudós, főleg a közgazdaságtudomány területéről. Hazánkban a fenntarthatósági vitákban nemigen beszélnek az atomenergiáról, a dunai vízkormányzásról vagy az intenzív mezőgazdaságról. Ha esetleg mégis beszélnek, akkor csak olyanok szólalnak meg, akik elutasítják ezeket a megoldásokat. Örülünk neki, hogy a szerzők a kötet kereteit kiterjesztették ezekre a területekre is. Bizonyos kérdések, mint például a gazdasági növekedés, a fogyasztás fenntarthatóságra gyakorolt hatása, megosztják még a társadalomtudománnyal foglalkozó kutatókat is. A helyi szükségletekre termelő gazdaság lehet, hogy nem hatékony nemzetközi összehasonlításában, de munkahelyeket és jövedelmet biztosít a helyben élő, sokszor képzettségi hátrányban lévő polgároknak is, ezért mindenképpen megőrzendő értéket képvisel.

A versenyt két kiváló tudósról, Kindler Józsefről és Láng Istvánról neveztük el. Mindketten jelentős szerepet játszottak a fenntarthatósággal foglalkozó tudományterület hazai megalapozásában és széles körű nemzetközi népszerűsítésében is, életrajzuk megtalálható a kötet bevezetője után.

A könyv egyes fejezeteit más és más szakma képviselői írták. Reméljük azonban, hogy a könyvet olvasó közönség érzékeli, hogy nincsenek szakmák szerint megrajzolható határok a fenntartható fejlődésben. A légkör, a víz, a biodiverzitás egymással is és a gazdasággal is összefügg, mindegyik csak a kölcsönhatások tömegével jellemezhető. A jó klímapolitika védi a biodiverzitást is és biztosítja a gazdasági fejlődést is. A rossz klímapolitika pedig mindegyiknek árt, és ezért a klímaváltozásnak sem használhat. Nemcsak azért kell felszámolni az illegális hulladéklerakást, mert nem szép a szeméttel teli természet, hanem azért is, mert az illegálisan lerakott szemét árt a biodiverzitásnak is, a gazdasági fejlődésnek is, sőt a „szemetes” országnak az emberi-társadalmi kapcsolatai is „piszkosak”. Kedves olvasók. Arra biztatom Önöket, keressük és fedezzük fel együtt a fenntartható fejlődési célok közötti szinergiákat. Meggyőződésem, hogy a kezükben lévő könyv elolvasása mindenkinek segít megtenni ebben az első lépéseket.
A kiadvány letöltése: Van jövőnk Fiataloknak a fenntartható fejlődésről. Szerk: Kerekes Sándor Tardy János (pdf 12,5 MB)

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás