A nagy budapesti rakpart dilemma

Nyár végéig hétköznaponként is autómentes a pesti alsó rakpart egy része. A rakpartokat és a Lánchidat is megnyitná az autók előtt a Fidesz, de valójában az autósok sem nyernének vele. A főváros parkot, ligetet, korzót tervez a Duna mellé. Continue reading „A nagy budapesti rakpart dilemma”

Józsefvárosban valósul meg Budapest első igazi iskolautcája

Idén tavasszal egy hónapon keresztül mondhatták el véleményüket a Trefort iskolautca kialakításával kapcsolatban a lakosok, a helyi közösségek, a helyben dolgozók, a gimnázium tanárai, a tanulók és szüleik, szakmai és civil szervezetek és mindenki, aki a téma iránt érdeklődött. Continue reading „Józsefvárosban valósul meg Budapest első igazi iskolautcája”

Az Orbán-kormány hiányzó szociális klímaterve miatt újabb 1200 milliárd uniós forrást bukunk

A pénzt a magyar otthonok fűtésének korszerűsítésére lehetett volna felhasználni, de nem lehet, a Demokratikus Koalíció szerint egyszerűen azért, mert nem készült el határidőre a magyarországi megvalósításról szóló dokumentum.

Az Európai Unió 2023-ban hozta létre a Szociális Klímaalapot, amelynek egyik célja, hogy támogatást nyújtson európai otthonok fűtési rendszerének, hőszigetelésének felújításához, csökkentve ezzel a háztartások költségeit, egyszersmind a káros anyagok kibocsátását is, vagyis hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedések ne aránytalanul sújtsák a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat és vállalkozásokat.

A témával részletesen foglalkoztunk  Zöld Brüsszel podcastunkban Jávor Bededekkel.

A program egyik előterjesztője az Európai Parlamentben Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője volt; és része volt abban is, hogy végül Magyarország 1200 milliárd forintnyi eurót vehessen igénybe erre a célra az alapból. Ezt az összeget panellakások, régebben épült társasházak lakásainak, és akár az úgynevezett Kádár-kockák korszerűsítésére lehetett volna fordítani. Kiderült azonban, hogy nem lehet, annak ugyanis, hogy az összeget igénybe lehessen venni, egyetlen feltétele volt: hogy 2025. június 30-ig készüljön egy úgynevezett szociális klímaterv. Ennek a kötelezettségnek az Orbán-kormány nem tett eleget.
Dobrev Klára szerint azért, mert ebből a pénzből sem magánrepülőt, sem jachtot nem lehet venni, sem gigantikus látványberuházásokra nem költhető. Ez az összeg a rászoruló magyar családoknak nyújtott volna segítséget otthonuk korszerűsítéséhez – a magát családbarátnak hazudó Orbán-kormány azonban elvette tőlük ezt a lehetőséget. Az ellenzéki politikus a családok nyílt elárulásának nevezte, hogy miközben  a magyarok jelentős része minden európai összehasonlítás szerint rosszabb minőségű, rosszabb energiabesorolású és korszerűtlenebb otthonokban él, amelyek fűtési költségei sokszor elviselhetetlen terheket ró rájuk – a kabinet kihasználatlanul hagyta ezt a lehetőséget ennek a helyzetnek a javítására; amire ráadásul teljes egészében uniós forrásokból, a magyar költségvetést egyetlen forinttal sem megterhelve lett volna lehetősége.

Nyitókép: panelfelújítás Flórián tér 2025 március Sarkadi Péter/greenfo

 

Parajdon több százan követeltek elszámoltatást a sóbánya katasztrófája után

Európa legnagyobb sótelepeinek egyike a parajdi, még több száz évig bányászható lenne, de miután a megáradt Korond patak elöntötte májusban, és beomlott, most úgy néz ki, hogy odalett minden. Nemcsak a kitermelésnek, hanem a turizmusnak is vége. Continue reading „Parajdon több százan követeltek elszámoltatást a sóbánya katasztrófája után”

Az elektronikai hulladék globális problémája

Az elektronikai hulladék világszerte az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus. 2022-ben 62 millió tonna e-hulladék keletkezett globálisan, és becslések szerint 2030-ra ez a mennyiség elérheti a 82 millió tonnát, ami 33 százalékos növekedést jelent. Az újrahasznosítás mértéke viszont egyelőre nem tart lépést a termeléssel, ami súlyos környezeti problémákat vet fel.  Continue reading „Az elektronikai hulladék globális problémája”

Rekviem a magyar környezetvédelemért

Akik azt gondolják, hogy a környezetvédelem a gazdasági fejlődés akadálya, azok önpusztító tévedésben vannak, mert valójában a fentartható gazdasági fejlődés legfőbb akadálya a környezetvédelem hiánya. Continue reading „Rekviem a magyar környezetvédelemért”

GMO-cirkusz – No1 Nem kell a csúcstechnológia?

Az ezredforduló táján Venetianer Pál, Dudits Dénes és Balázs Ervin nyomatták az igét a kőkorszaki géntechnológia (címkép) hibátlanságáról. Csúcstechnológiáról triumfáltak, ami a mezőgazdaság gyakorlati területén nem is létezett. Kitűnő alapkutatóink voltak (Márton László, Nagy Ferenc, Vajta Gábor stb.), de a növényi géntechnológia bolygó-szerte nem tudta kitalálni magát. Continue reading „GMO-cirkusz – No1 Nem kell a csúcstechnológia?”