Birdo Az év madárfotósa 2024 nemzetközi fotópályázat

A madárfotósok kedvelt pályázata ismét várja a nevezéseket. A kétfordulós pályázat nevezési időszaka 2024. június 16-ig tart. 

A Birdo Az év madárfotósa Magyarországon az egyetlen olyan fotópályázat, amelynek a madarak a főszereplői. A madarak jelen vannak mindenütt, így a pályázaton bárki részt vehet, aki nyitott szemmel járja a világot, és felismeri a madarak szépségét a parkban, a kertben vagy akár a városi dzsungelben is. A madarak változatossága, ezt már az előző évadok igazolták, színes versenyt ígér. Akármilyen madárfotóval azonban nem lehet pályázni, a Birdo etikus elvek alapján fotózott képeket vár. Elvárás, hogy a fotós a madarakat szaporodásukban, pihenőhelyükön, vagy természetes mozgásukban ne akadályozza.

A kiírók küldetésüknek tartják, hogy a maguk eszközeivel segítsék a hazai madárvédelmet, ezért meghirdették a Madárvédelem kategóriát, platformot nyújtva a madárvédelmi témájú fotósorozatoknak. A madárfotósok emellett még kilenc kategóriában versenyezhetnek, nevezési díj nélkül. A pályázat sem fotós szakmai múlthoz, sem életkorhoz nem kötött. Az összesített győztes a Birdo Az év madárfotósa címet és a fődíjat is hazaviheti. A 21 év alatti fotósok a Birdo Az év ifjú madárfotósa címért és a vele járó fődíjért is versenyeznek, és eldől az is, hogy melyik kép lesz 2024-ben a Birdo Az év madárfotója.

A Birdo nemzetközi, ezért ebben az évben a kiírók két új, külföldi résztvevőt kértek fel a hét tagú zsűribe, akik szakértelmükkel és nemzetközi rálátásukkal segítik a beérkezett fotók objektív és szakszerű értékelését. Svetlana Ivanenko az orosz Union of Wildlife Photographers egyik alapítója, kiállítások és expedíciós fotóprojektek szervezője, számos rangos nemzetközi verseny díjazott fotográfusa. Terje Kolaas norvég természetfotós amellett, hogy könyvet írt a madárfotózásról, a Nord Egyetemen fajmeghatározási kurzusokat tart és rendszeresen utazik szerte a világban, madárfotós témákat keresve. A Birdo zsűrijét két új magyar tag is erősíti, Lóki Csaba természetfotós, valamint Szilágyi Attila fotós, aki a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őreként hivatásának tartja a természet és a madarak védelmét.

A kétfordulós pályázat nevezési időszaka 2024. június 16-ig tart. A zsűri egy előválogatás után pontozza a második körbe jutott fotókat, így alakul ki a végeredmény. A nyilvános eredményhirdetés helyszíne és időpontja: Fővárosi Állat- és Növénykert, 2024. november

A kiírás részletes feltételei a pályázat weboldalán olvashatóak: bird-o.hu

A Birdo Az év madárfotósa 2024 támogatói:

• Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
• Fővárosi Állat- és Növénykert
• Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület
• Eurofins Analytical Services Hungary

További információ:  Awad Abdel Halim Doris, S. Takács Zsuzsanna  info@bird-o.hu

A szervezőkről

A Birdo Az év madárfotósa pályázat három magánember kezdeményezése. A Birdo fotópályázattal szeretnék, hogy a természetvédelem fontosságának gondolata minél többekhez eljusson. Hisznek abban, hogy az, akinek lehetősége van akár csak fotókon megtapasztalni a természet szépségét, ha nem is lesz aktív környezetvédő, de biztosan nem fogja pusztítani a természeti értékeket.

Az ötletgazdák és egyben szervezők a környezetvédelem oldalának különböző területein aktívak. Awad Abdel Halim Doris korábban környezetpolitikai programokkal, ökocímkével, erdészeti támogatásokkal foglalkozott, jelenleg a klímavédelmi erőfeszítésekhez kapcsolódó illegális faanyag kereskedelem felszámolásában vesz részt. Czeglédi Andor az egyik jelentős hazai, környezetvédelem mellett elkötelezett vállalat vezérigazgatója. S. Takács Zsuzsanna public relations szakember, hosszú évekig egy „zöld” blog szerzője, dolgozott több környezetvédelmi ügyért, természetvédelmi egyesületeknek, projektnek jelenleg is kommunikációs tanácsadója.

A szakmai partnerekről

A Száz Völgy Természetvédelmi Egyesületet (SZVTE) 21 olyan, elsősorban Komárom-Esztergom megyében élő magánszemély hozta létre, akik fontosnak tartják a helyi természeti értékek megőrzését és a biológiai sokféleség fenntartását. Az egyesület munkája során segíti a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét, erősíti a környezettudatos szemlélet kialakulását és elterjedését. Konkrét akciókkal ténylegesen megvalósuló, adatokkal alátámasztott, jelentőséggel bíró természetvédelmi munkát valósít meg. Ezen munkák során különös gondot fordít arra, hogy akcióiról az embereket tájékoztassa, lehetőség szerint a programokba be is vonja. Számos madár- és élőhelymentő munkájuk mellett egyik nagyszabású programjuk a 2001 óta évente megrendezett Tatai Vadlúd Sokadalom.

1974. január 6-án 200 taggal alakult meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely az eltelt évtizedek alatt Közép-Kelet-Európa legnagyobb természetvédelmi társadalmi szervezetévé vált. Napjainkban közel 10.000 tag, több ezer önkéntes segíti az MME tevékenységét, amely az elmúlt 50 évben jelentősen hozzájárult a hazai természetvédelem megerősödéséhez is. Az egyesület célja egyebek mellett a természeti értékek és a természetvédelem célkitűzéseinek népszerűsítése, a természetvédelem támogatói körének növelése, szemléletformálás, természetvédelmi kutatások és védelmi programok szervezése, megvalósítása, érdekérvényesítés hazai és nemzetközi szinten, részvétel a nemzetközi természetvédelmi szervezetek munkájában.

A Magyar Madármentők Alapítvány 2009-es fennállása óta közel 30.000 állatot fogadott be és kezelt. A Fővárosi Állat- és Növénykert 157 éves szakmai háttere, az ápolók és állatorvosok páratlan szakmai tudása folyamatosan hozzájárul ahhoz, hogy a sérült madarak és kisemlősök gyógyultan kerülhessenek vissza a természetbe, vagy ha ez már nem lehetséges, az Állatkert Vadállatmentő Központjában vagy a Margitszigeti Kisállatkertben folytathassák életüket egészséges utódoknak életet adva az alapítvány jóvoltából.