A rovat kizárólagos támogatója

A 2014-es jégtörés és az azt követő kitermelés hatásai a Börzsöny erdeiben

hirdetés

Szerző: Zoltán László

Év: 2018

Város: Budapest

Egyetem/főiskola: ELTE

Tanszék: Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék

Oldalszám: 95

Szakdolgozat letöltése

Az elmúlt 40-50 év során Európa erdeit egyre nagyobb intenzitású természetes bolygatások érték, sokszor jelentős gazdasági károkat okozva. 2014. december első napjaiban az elmúlt 50 év legnagyobb intenzitású és kiterjedésű jégtörése történt a Börzsönyben.
Korábbi börzsönyi vizsgálatok tapasztalataira építve MSc diplomamunkám keretében terepi felméréseket végeztem (összesen majdnem 1000 db, egyenként 500 m²-es mintavételi ponton). A vizsgált területek egy részén a jégtörés előtt is történt adatgyűjtés (azonos módszertan alapján, mint amit én használtam), így ezek újra felvételezése lehetővé tette a jégtörés és az egészségügyi termelés erdőre gyakorolt hatásainak felmérését.
A jégtörés közvetlen hatásainak elemzése alapján megállapítható, hogy az első két vegetációperiódusban a jégkár okozta lombkoronavesztés legmarkánsabban a nitrofil lágyszárúak tömeges felszaporodását, illetve az alacsony (<50 cm) újulat borításának növekedését váltotta ki. Eredményeim alapján összetételben és korban homogén, magas bükk elegyarányú, kedvezőtlen állékonysági mutatókkal rendelkező gazdasági művelés alatt álló állományok a legérzékenyebbek a jégtörésekre. A jégtörés utáni kitermelés ismételt, antropogén bolygatást jelent és további módosító hatásai vannak. E változások mértékét befolyásolhatja, hogy milyen technikával végezték a kitermelést. Az erdészeti gépek által okozott talajbolygatás jobban károsítja az újulatot és nagyobb nitrofil lágyszárú borítást eredményez, mint a tradicionális közelítési technikák (lovas, kézi). A nitrofil lágyszárúak vizsgálata során megállapítható, hogy a talajbolygatás és a lombkoronaveszteség mértékétől függ a fajszámuk is. Az erdőgazdálkodásból több évtizede kivont Pogány-Rózsás Erdőrezervátum területén az erdők a gazdaságiakhoz képest valamivel kevésbé károsodtak: mind a dőlés/koronatörés arányban, mind a nitrofil lágyszárúak borításának és az újulat mennyiségének növekedésében. A dolgozat eredményei egy, a természeteshez közelebbi gazdálkodási módszer kialakításának szükségességét támasztják alá, de legalábbis a szálaló üzemmód nagyobb területű alkalmazását szorgalmazzák, kíméletes, talajbolygatást minimalizáló közelítési technikák használata mellett.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás