A rovat kizárólagos támogatója

Természetes bolygatások és az erdőállapot összefüggéseinek vizsgálata

hirdetés

Szerző: Zoltán László

Év: 2016

Város: Budapest

Egyetem/főiskola: ELTE

Tanszék: Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék

Oldalszám: 42

Szakdolgozat letöltése

Az elmúlt 40-50 év során egyre gyakoribb és nagyobb intenzitású természetes bolygatások jelentek meg. E jelenségek fontossága ekkor vált nyilvánvalóvá az ökológusok számára. Azóta számos tanulmány készült ebben a témában, de még így is kevés ismeret áll a rendelkezésünkre, hogy megértsük a folyamatokat a legapróbb részletekig és ezek után alkalmazzuk őket a gyakorlatban. Adott területek bolygatástörténetét közvetetten dendroökológiai módszerekkel lehet vizsgálni, ezáltal hasznos információkhoz jutni.
A természetes bolygatások különböző méretű lékek keletkezésével járnak, ezért a jelenlétük megértéshez, illetve későbbi hatásaihoz elengedhetetlen a lékdinamikai változások ismerete. Ezekről a folyamatokról is kevés kvantitatív adat áll rendelkezésünkre. Leginkább őserdőkben végeznek kutatásokat, hiszen az elsődleges cél a természetes folyamatok megértése.
A gyűjtött ismeretekből próbálkozások vannak természetközeli erdőgazdálkodási módok kialakítására, hiszen jelenleg egyik módszer sem képes kellő mértékben utánozni a természetes folyamatokat. Minél természetesebbek lennének gazdasági erdeink, annál nagyobb lenne a produktumuk, s nőne az ellenállóképességük a bolygatásokkal szemben és nem utolsó sorban a biodiverzitása is relatív magas mértékű lehetne.
Magyarországon az utóbbi 20 évben a természetes bolygatások egyre nagyobb károkat okoztak. A börzsönyi jégtörések már a korábbi évek során felkeltették a szakemberek figyelmét, akik a jégtörések kialakulásának háttérben álló okokat is keresték.
Ebben a dolgozatban a legutóbbi, az utóbbi 100 év legnagyobb volumenű jégtörésének vizsgálatát végeztem el. Eredményeim alátámasztották a korábbiakat (viszont a vizsgált változók nagyobb terjedelmű értékeket vettek fel, ami a jégtörés intenzitására és nagy kiterjedésére utal). Célszerű lenne a korábban is bizonytalan, illetve a mostani szélsőséges értékeket felvevő változókat terepi vizsgálatok során felmérni.
Ezen eredmények során az erdészeti kezelés egyértelmű szerepvállalására derült fény. A magas bükk elegyarány és az állomány kora is domináns magyarázó változónak tűnik; ezen kívül az abiotikus változók is jelentős szereppel bírnak (bár ez lehet, hogy mind csak közvetett ok, a bükkös állományok ültetésének következtében). Ebből is látszik a természetközeli erdőgazdálkodás fontossága, igénye.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás