Magyarország a 2011. első félévi soros Európai Uniós (EU) elnöksége időszakában nagy valószínűséggel a vizet választja nemzeti prioritásának – mondta Nagy Andor, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke Balatonfüreden.
A kétnapos környezetvédelmi konferencia megnyitóján a KDNP-s bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy a 21. században a víz és használata stratégiai kérdés lesz. Rámutatott, hogy az EU 2000-ben elfogadott keretirányelve szerint 2015-ig Európa vizeit jó minősítésű állapotba kell hozni.
Nagy Andor szerint Magyarország uniós elnöksége idején rá kell irányítani a figyelmet a klímaváltozásra, az aszályra és vízhiányra (Európa területének 17 százalékát már érte vízhiány), s különösen a vízvédelem fontosságára. A szakemberek szerint Magyarországon minden harmadik, negyedik év aszályos, noha az ország területének egynegyedét időnként árvíz fenyegeti. Magyarország egyébként “nem áll rosszul”, itt található Európa egyik legnagyobb vízkészlete – mondta a szakbizottság elnöke, rámutatva: a probléma az, hogy az ország vizeinek 95 százaléka “kívülről ered, gyakorlatilag átfolyik” a területén.
Nagy Andor hangsúlyozta: a romániai Verespatakról indult tiszai ciánmérgezés és a Rába ausztriai szennyezése nyomán kiderült, hogy lényegében a “határokon áthúzódó” szennyezés európai szinten nincs kezelve. Amikor az unió soros elnöke lesz Magyarország, kísérletet tesz arra, hogy legyen erre vonatkozóan is EU-irányelv – mondta a parlamenti bizottság elnöke, megjegyezve, hogy megfogalmazhatnának egy víztakarékossági irányelvet is, ugyanis ilyen sincs még az EU-ban.
Nagy Andor szerint 2011-ben a “teendőink közé fog tartozni” az Európai Duna Stratégia elkészítése is – a Balti Stratégia mintájára -, azaz legyen a Dunának egy “olyan egységes gazdaságfejlesztési, turisztikai és ökológiai koncepciója, amely együttműködésre kényszeríti a tagállamokat. A Duna Stratégia elsősorban a hajózásról, a vízvédelemről, ökológiáról, a természet óvásáról, valamint a terület- és turisztikai fejlesztésekről szólna.
Farkas Hilda, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint időszerű feladat az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elkészítése – ezzel párhuzamosan a regionális és helyi tervek kidolgozása -, továbbá az uniós irányelveknek megfelelően módosítani szükséges a hulladékgazdálkodási törvényt is. Mint mondta: a tervezetet a tárca 2010 őszéig a parlament elé terjeszti.
Kitért arra is, hogy az uniós irányelvek szerint 20 százalékkal kell csökkenteni 2014-ig a hulladék mennyiségét, illetve hogy az 50 százalékát pedig hasznosítani lehessen. Elmondta: a nem megfelelő állapotú hulladéklerakók felszámolása megtörtént, s július 16-tól csak a korszerűnek nevezhetők üzemelhetnek az országban.
A vízvédelemmel kapcsolatosan elmondta, hogy 2010 márciusáig be kell nyújtani az EU-hoz a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket, 2010-2012. között pedig a végrehajtáshoz szükséges szabályokat kell kialakítani. Rámutatott arra is, hogy 2015-ig cél a csatornázottság 90 százalékos “mutatójának az elérése” is, s ehhez még legalább 830 milliárd forintnyi fejlesztéseket kell megvalósítani 1750 településen. Farkas Hilda közlése szerint 2009/2010-ben összesen 1332 milliárd forint áll rendelkezésre fejlesztésekre – elsősorban az önkormányzatok számára – a Környezet és Energia Operatív Program keretében.
Katona Kálmán független országgyűlési képviselő többek közt azt hangsúlyozta, hogy elengedhetetlen már a viziközmű törvény megalkotása, s szerinte “ez után kiált a pécsi vizműeset” is.
