Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról. A haladó szellemű erdőmérnök és polihisztor előrelátását tanúsítja, hogy a XXI. században a Pilisi Parkerdőben az általa megkezdett szakmai munkát továbbfejlesztve az erdészek a klímaváltozás negatív hatásaival szemben… Tovább »
Több madárhatározó kézikönyv után a szakember egy monumentális munkával, a Magyarország fészkelő madarainak költésbiológiája című kétkötetes, több mint 1700 oldalas művel jelentkezett. Ennek kapcsán beszélgetett vele a Magyar Narancs klímaváltozásról, természetvédelemről és persze a fészkekről is.
Radó Dezső (1923-2001) egy különleges alakja volt a zöld szakmának. Egy közgazdászból lett kertészmérnök. Aki kertészként is közgazdászul gondolkodott. 22 évig volt a Főkert vezérigazgatója, jelenléte a több mint 150 éves Főkert egyik nagyon prosperáló korszakát hozta. Felsorolhatatlan, mennyiféle kutatási és fejlesztési, fenntartási területen.
Hiába költenek milliárdokat a térség turizmusára, ha közben a tóról megfeledkeznek – figyelmeztet a Nők a Balatonért Egyesület programvezetője, Hajósy Adrienne. Legalább egy kis elégtételt éreznek? Kellene? A Népszava interjúja.
Váratlanul elhunyt az ismert környezetvédő. Munkássága nyomán mindeddig megmenekült a Dráva gazdag élővilága a horvát állam vízerőmű-építési terveitől. Halála nagy veszteség a Dráva és a természet védelmezőinek.
Laczkó Dezső, a hazai természettudományok egyik nagy alakja 1860 július 22.-én született Trencsén. Pályafutása során számos munkát végzett, többek között középiskolai tanárként dolgozott az ország több városában is. 1877-ben belépett a kegyes tanító rendbe, majd 1886-ban földrajz-természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán.
Magyarországon az elmúlt öt évben 130 ezer hektárról csaknem 200 ezer hektárra emelkedett az ökológiai gazdálkodásba vont területek kiterjedése, ami 25 százalékos növekedést jelent.
Budapest Biodiverzitás Stratégia, zöld oázisok, méhbarát kertek, az ember és a természet viszonya: Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével az Építészfórum beszélgetett az elmúlt félévben elindult folyamatokról, a COVID-19 tapasztalatairól és arról, hogy milyen lenne, ha a közparkokban legeltetéssel tartanánk fenn a gyepet. Jó ötletekből nincs hiány, úton vagyunk az élhető város felé.
Ma délelőtt 11 órakor ért véget az a nemzetközi online ceremónia, aminek során Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakember – egy francia és egy német kolléganőjével együtt – átvehette az Európai Bizottság most alapított “Women in Energy” díját.
“A környezet ápolása a legcsodálatosabb foglalkozás, amit egy ember kívánhat magának az életben” – nyilatkozta egyszer az ország kertésze. Élete 101. évében elhunyt Bálint György kertészmérnök és tévés személyiség, akit mindenki csak Bálint gazdaként ismert. “Ha visszatekintek az éltemre, nagyon sok mindenhez hűtlen lettem, de a szakmámhoz sohasem, és ennek örülök.”
