Viperakereső kutyás egység állt szolgálatba a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnál a rákosi vipera védelméért folytatott európai uniós LIFE projekt keretében. Mizsei Edvárd, a nemzeti park projektkoordinátora és német juhászkutyája, Tomi, az elmúlt három hónapban intenzív képzésen vettek részt, melynek lezárultával alkalmasságukat a szolgálatikutya-kiképző bázison rendezett házivizsgán bizonyították.
Több mint 3000 éve a kínai császárok már rendelkeztek állatkertekkel, melyeket akkor a Tudás Kertjének neveztek, de az ókori Egyiptomban is létrehoztak már parkokat az egzotikus állatfajok bemutatására, noha akkor még a mutatványos szórakoztatás volt az egyetlen cél. Mára jelentősen átalakultak az állatkertek funkciói, és hogy a zoológiai ismeretek elmélyítése mellett milyen egyéb céljai vannak… Tovább »
A madárpopuláció változása a természeti sokféleség (biodiverzitás) változásának egyik legjobb indikátora. Ez a mutató pedig vészjeleket ad: az európai madárlétszám – elsősorban a mezőgazdasági termelés térfoglalása és a mesterséges növényvédő szerek intenzív használata miatt – évek óta folyamatosan csökken.
A Covid járvány miatt sorozatosan lemondott konferenciák hívták életre az Online Biológia Konferenciát, ami nyitott közösségként lehetőséget biztosít szakmai kapcsolattartásra és ismeretterjesztésre a biológiai tudományok, elsősorban az ökológia, a konzervációbiológia és gyakorlati természetvédelem művelői, valamint az érdeklődő laikusok között. Az ingyenes és kényelmes konferenciák más módon is segítik a gyakorlati civil természetvédelmet.
Látszólag a gazdákat segíti, valójában azonban hosszú távon súlyosbíthatja a mezőgazdasági termelés vízhiányát a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását célzó, 2020 novemberében beadott javaslat. A törvényjavaslat eltörölné a mezőgazdaságban öntözési céllal használt talajvízkutak létesítésének és üzemeltetésének engedélyezését azokon a területeken, ahol az öntözés felszíni vízből nem megoldható. Jöhet a kútamnesztia?
A büdös, kövér, röpképtelen bagolypapagáj már 2008-ban is nyert, idén egy albatroszfajt hajrázott le a botránytól sem mentes online szavazáson.
Már több mint egymillióan követelnek egy erős erdővédelmi törvényt az EU-tól, ami megálljt parancsol az erdőpusztításhoz vezető fogyasztásnak, és ezáltal a jövőnket is megóvja. A #Together4Forests, azaz Együtt az erdőkért petíció több szakmai civil szervezet – köztük a WWF és a Greenpeace – összefogásának köszönhetően indult útjára, és az aláírók száma napról napra emelkedik. Üzenj… Tovább »
Eurázsiai hódok okoztak az elmúlt időszakban többször is áramkimaradást a Zala megyei Szentpéterfölde térségében, ezért több példányt is be kellett fogni a túlszaporodott rágcsálókból.
Megkezdődött az idegenhonos vízi növényfajok gyérítése a Hévízi-csatornán, a KEHOP ,,A Hévízi-tó átfogó tóvédelmi programjának megvalósítása” című projekt keretében.
Miért hagyta ott 17 év után a hivatásos természetvédelmet a civil szféra kedvéért? Mivel foglalkoznak a pandás természetvédők, és egyáltalán kik ők? Milyen lehetőségei vannak a kormányközeli beruházó/betonlobbi elleni harcban a környezetükért aggódó civileknek? Miért adtak ki a vírushelyzetben Új norma nyilatkozatot? Többek között ezekről is beszél mai podcastunkban Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
