Természetvédelmi hírek

Június folyamán Przewalski-vadlovak utaznak a Hortobágyi Nemzeti Park területéről Kazahsztánba. A művelet egy több szervezet együttműködésével megvalósuló nemzetközi program része, amelynek során vadlovakat telepítenek vissza a kazah szteppékre, oda, ahonnan még a XIX. században tűntek el. A programban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság mellett a Fővárosi Állat- és Növénykert is részt vesz: az intézmény szakemberei…

Május 16-án a Magyar Nemzeti Parkok Hete nyitórendezvényen átadták a Föld napja alkalmából adományozott Pro Natura-díj, Pro Natura Emlékplakett elismeréseket, és a miniszteri okleveleket. Íme a nyertesek névsora:

Májustól számíthatunk a termetes tőrösdarazsak feltűnésére amint a kertek, parkok gyepén, egy korhadó fa közelében, a komposztnál keringenek, akár nagy tömegben is. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesült (MME) felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a rovarok az emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot is!

A gyöngybagoly története remekül példázza, hogy a természetvédelem nemcsak természetes élőhelyek megőrzését jelenti, hanem az ember által formált környezet vadvédelmi szempontú újragondolását is igényli. Az ilyen rejtett veszélyek feltárása és tudományos dokumentálása pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a fajvédelmi intézkedések hatékonyabbak lehessenek.

Nagyszabású, európai uniós támogatással  induló fejlesztési program veszi kezdetét a Tarna-Lázbérc térség vizes élőhelyeinek megőrzése és helyreállítása érdekében 415 millió forint értékben. A kezdeményezés nem csupán a meglévő tavak és lápok ökológiai állapotának javítására összpontosít, hanem új, mesterséges vízfelületek létrehozását, valamint a kétéltűek biztonságát szolgáló terelőrendszerek kiépítését is magába foglalja.

A Fényi-erdő egy különösen értékes részletének tarvágása kapcsán az utóbbi napokban több szakmai megszólalás is született. A Mátra Múzeum blogján most egy kiváló hazai rovarász-zoológus osztja meg gondolatait – olyan szakember, aki nemcsak hogy mélyrehatóan ismeri a magyar és európai rovarfaunát, de szenvedélyesen ki is áll annak védelméért.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság új látogatóközpontot hozott létre a főváros XII. kerületében. A fejlesztés legfontosabb elemei az igazgatóság irodaépületének is otthont adó Jókai-kert komplex megújítása, valamint az itt található Steindl-villa felújítása. A fejlesztések egyaránt szolgálják a fennmaradt történeti emlékek megőrzését, a természet- és műemlékvédelmet, valamint egy korszerű természetismereti bemutatóhely és rendezvényhelyszín kialakításával új ökoturisztikai…

A természetvédelem és a fenntartható gazdálkodás szempontjából új fejezet kezdődik a Batúz-tanyán, ahol 860 millió forintos, európai uniós támogatásból indul nagyszabású fejlesztés. E beruházás a térség egyedülálló élővilága mellett a helyi közösségek mindennapjait és gazdálkodási lehetőségeit is új alapokra helyezi – mondta Rácz András, az Agrárminisztérium államtitkára a projekt tegnapi nyitórendezvényén, Tiszabábolnán.

A hódokat gyakran emlegetik a természet mérnökeiként – nem véletlenül. A Magyarországon is őshonosnak számító faj leginkább gátépítő tevékenységéről ismert, ám szerepük az ökoszisztémában lényegesen jelentősebb. Bár az elmúlt évtizedekben a kihalás szélére sodródtak, de a védelemnek köszönhetően mára stabil az állományuk.

A márciusi esőket, majd lehűlést követő, április eleje óta folyamatosan melegedő tavaszi időjárás hatására a hónap közepétől elkezdődött a vöröshasú unkák (Bombina bombina) párzási időszaka a Hortobágyon.