A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, és a WWF Magyarország kezdeményezésére idén már 5. alkalommal ünnepeljük a Magyar Természet Napját 2019. május 22. –én – a Biodiverzitás Világnapján.
Őserdőt megközelítő természetességű erdő a Pilisi Parkerdőben
Az idén 50 éves Pilisi Parkerdő Zrt. területén található Erdőanyai-völgyben a Parkerdő alapítója, Dr. Madas László több mint 60 éve indított el egy, a maga korában forradalminak számító programot: egy erdőrészlet természetközeli gazdálkodási módszerrel történő kezelését. A Visegrádhoz közeli erdőrészlet ennek köszönhetően mára az őserdőket megközelítő természetességi állapotban van.
Rágcsálóirtószer miatt pusztult el az ürömi uhu költőpár
A védett és fokozottan védett ragadozó madaraink sorozatos mérgezéses pusztulását okozó karbofurán mellett, egyre gyakrabban egy másik mérgező hatóanyag neve kerül előtérbe. Ez a brodifakum.
Tényleg meg kell fiatalítani a védett erdőket?
A Bükki Nemzeti Park védett területén néhány hónapja kivágott 180 éves erdő kapcsán az állami erdőgazdálkodó úgy érvelt, hogy a beavatkozásra nem a faanyagtermelés, hanem „az erdő megfiatalítása” miatt volt szükség. Tényleg szükség volt erre, és ha nem, mit tehet a természetvédelem, az erdőgazdálkodó, a döntéshozó – és mit tehetünk mi? Elsőként itt olvasható Gálhidy… Tovább »
Könnyen bűncselekmény lehet a kaszálásból
Az elhanyagolt füves területek lekaszálásával és a fűnyírással óvatosnak kell lenni: májusban sok védett növény nyílik ezeken, vagy ritka madarak fészkelhetnek a magas aljnövényzetben. Ha valaki gondatlan, könnyen természetkárosítást követhet el, ami bűncselekmény.
Ideje lenne tényleg megvédeni védett erdeinket!
Levágtak egy 180 éves bükköst a Bükki Nemzeti Park központi részén. A Greenfon is megjelent hír elszomorító, de sajnos egyáltalán nem meglepő. Az ilyen öreg, védett területeken álló erdők levágása legfeljebb azért viszonylag ritka, mert már a nemzeti parkjainkban is alig találunk öreg erdőket.
1 millió állat- és növényfajt sodort a “bölcs ember” a kihalás szélére
Az emberi tevékenység következtében a fajok tömegesen pusztulnak ki – számol be a most nyilvánosságra hozott legfrissebb biológiai sokféleségről szóló ENSZ-jelentés. Azonnali intézkedések kellenek a természetes élőhelyek, mint az óceánok és az erdők világszintű védelme érdekében, de ezen túl gyökeres változásokra van szükség a mezőgazdaságban, az élelmiszertermelésben és a fogyasztásban, sőt az étrendünkben is.
Állatvédő hungarikum a kérészvédő fénysorompó
A Duna mentén élők az elmúlt nyár példátlan méretű kérészrajzásait követően már mind megismerkedhettek a dunavirág nevével. A védett rovarfaj, melynek természetvédelmi értéke egyedenként 10 ezer forint, 2012 óta gyönyörködtet tömeges szárnyalásával a Duna teljes magyarországi szakaszán. Az állatok érdekében – elsőként a világon -kérészvédő fénysorompó épült Tahitótfalunál, a Tildy Zoltán hídon.
Kinyírták az egyik legidősebb erdőnket a Bükk-hegységben
Védett területen álló, 180 éves erdőt vágtak ki a Bükki Nemzeti Parkban. A WWF Magyarország szerint a természetvédelmi oltalom alatt álló állami erdőterületeken zajló fakitermelés jelenlegi gyakorlata fenntarthatatlan, ezért átfogó szakmai megoldásra lenne szükség.
Örvendetes elefántállomány növekedés Namíbiában
Megháromszorozódott a a dél-afrikai Namíbia elefántpopulációja alig harminc év alatt. Romeo Muyunda, a környezetvédelmi és turisztikai minisztérium illetékese szerint mindez az innovatív megközelítésnek köszönhető.
