A hód nem vadászható. Miért jó ez? A természetvédőknek azért, mert így továbbra is az ő hatáskörükbe tartoznak az ökoszisztéma-mérnök fajjal kapcsolatos döntések, a vadgazdálkodóknak pedig azért, mert így biztosan nem merül fel, hogy a vadgazdálkodó fizessen hódkárt.
A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.
Szinte naponta érkeznek a hírek arról, milyen gyorsan nő a veszélyeztetett fajok száma, s miképpen csökken a vadállatok élettere. Most viszont arról érkeztek hírek, hogy Dél-Afrika egyik félsivatagos vidékén, a Nagy Karoo-ban újra megjelentek és gyorsan szaporodnak az oroszlánok és a gepárdok.
A tavalyinál is több parlagi sas telel idén a Körös-Maros Nemzeti Park területén – egyebek mellett erre is fény derült a január 13-15. között megtartott országos sasszinkron adataiból.
A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐKERT Divízió kérésére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei rendszeresen vizsgálják a fővárosi parkok – elsősorban – kivágásra kijelölt fáit. Ezek a gyakran idős, sérült, esetenként balesetveszélyes fák számos állatnak, köztük nem egy védett madár- és rovarfajnak is otthont adnak, ezért szükséges, hogy zoológiai szempontból megvizsgálhassuk azokat.
A tavalyi évhez hasonlóan idén is korán jelentek meg a fokozottan védett volgamenti hérics első virágzó tövei a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csorvási löszgyepen.
Elképesztő indoklással utasította el a bíróság a Greenpeace keresetét a Fertő tavi beruházás ügyében, de a zöldszervezet nem adja fel a küzdelmet: vizsgálja az ítélet megtámadásának lehetőségét a Kúrián. Ez az orbáni zöld jogállam?
Mint egy állatorvosi ló, olyan részletességgel demonstrálja az Orbán-rendszer, a természetvédelem és a közpénzek viszonyának jellegzetességeit mindaz, ami az utóbbi időben Közép-Európa legnagyobb szikes tavának magyar partszakaszával történt. Happy end most sincs, csak hatásszünet és újratervezés: a folytatás leginkább attól függ, mennyire gyengíti meg a válság a rezsimet.
Lezárult a december eleje óta tartó online szavazás a 2023-as év hazai Év Vadvirágáról. A szavazók 3 növényfaj közül választhattak, amely eredményeként a borzas len (Linum hirsutum) jelentős fölénnyel maga mögé utasította a tarka nőszirmot (Iris variegata) és a selymes peremizst (Inula oculus-christi).
A tudomány „ökoszisztéma-mérnököknek” is nevezi a környezetüket jelentősen átalakító élőlényeket. A vonulás alatt a darvak fő táplálékukat a kukoricatarlókon szedegetik, de sokszor a gyepeken is kutatnak, ahol ízeltlábúakkal, rovarfélékkel és lárváikkal egészítik ki az étrendjüket. Erős csőrükkel daruszántásokat hoznak létre.