Balaton-kutatásra nem jutott pénz. Az üledékből felszabadult foszfor algásította el a Balatont
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) vezetése – a magyarországi felsőoktatási intézmények között elsőként – úgy döntött, október 1-től a PET-palackos víz, üdítő helyett újrahasznosítható, üveges kiszerelésű termékeket vásárol a rendezvényekre, konferenciákra, és a karokon 70 ingyenes víztöltő állomást helyeznek ki.
Az erdőgazdálkodási és természetvédelmi szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségű tölgyerdeinket egy Magyarország területére újonnan behurcolt inváziós károsító, a tölgycsipkéspoloska (Corythucha arcuata) tömeges elszaporodása veszélyezteti.
Gyors ütemben növekszik az SF6 nevű szintetikus gáz kibocsátása a világban. Ez elég nagy baj, mert az SF6-ból egy kilónyi ugyanolyan mértékben fűti a bolygót, mint 23500 kiló széndioxid. 2017-ben csak az EU tagállamaiban annyi került belőle a levegőbe, mintha még 1,3 millió autót eresztettek volna az utakra.
Klímatüntetők szakították félbe a frankfurti autókiállítást, az IAA Motor Show-t. Már az első nap több ezer tiltakozó jelent meg, de a rendőrség 20 ezer tüntetőre készül a teljes rendezvény idején.
Önálló ideológia-e a zöld világnézet? Három beszélgetőtárs, három világkép, izgalmas, nagy vita az Új Egyenlőség első őszi teltházas közbeszélgetésén. Pogátsa Zoltán vendégei voltak Jávor Benedek, volt Európai Parlamenti képviselő, a Párbeszéd politikusa és Kádár Barnabás, a Momentum egyik vezető politikusa.
Önálló ideológia-e a zöld világnézet? Három beszélgetőtárs, három világkép, izgalmas, nagy vita az Új Egyenlőség első őszi teltházas közbeszélgetésén. Pogátsa Zoltán vendégei voltak Jávor Benedek, volt Európai Parlamenti képviselő, a Párbeszéd politikusa és Kádár Barnabás, a Momentum egyik vezető politikusa.
Amikor egy kormány a hatalmat gyakorolja, szükségképpen az utókorral is kommunikál, a saját emlékművét is építi. Ezért nem lesz Magyarországon soha becsülete – bárhogy ügyködjenek is Orbánék a történelem átírásán – a nemzetet a vesztes háborúba, közvetve a trianoni országcsonkításba belevivő Tisza István kormányának. És hiába tűnik ma még talán erőltetettnek vagy túlzónak a párhuzam,… Tovább »
A környezetvédelem luxus, csak akkor lesz trendi, amikor nagy a jólét? Nem kell túlparáznunk a klímaváltozást, nagy beavatkozások helyett elég bíznunk abban, hogy a technológia majd úgyis megoldja a kérdést? Vagy a klímaváltozásnál is általánosabb a válság, amiben vagyunk, és még mindig jobb pánikolni, mint folytatni a szokásos patópálkodást?
Nyílt levélben fordult a magyar sajtóhoz a már számos klímaváltozással kapcsolatos tüntetést és rendezvényt szervező Extinction Rebellion Magyarország, hogy a jövőben ne a klímaváltozás szót használjuk a cikkeinkben, hanem annál drasztikusabbakat. Íme a Fridays For Future, a Energiaklub és a LMP által is támogatott nyílt levél:
Állami milliárdokból építenek élményparkokat a Balaton köré Mészáros Lőrinc üzlettársai. A Kisfaludy-programban a 100 millió forintnál magasabb összegű pályázatok kétharmada ment kormányközeli befektetőkhöz.
A Magyar Természetvédők Szövetsége Ünnepi Küldöttgyűlés keretében tegnap emlékezett meg alapításának 30. évfordulójáról. Hagyományainkhoz híven előre tekintettünk, a megemlékezés mellett a fő hangsúlyt az előttünk álló feladatok és megoldások kapták a Parlamentben a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal közösen tartott rendezvényen.
A kaktuszoktól az algákon, és a vitaminban gazdag virágokon át a szárazságtűrő gyökérzöldségekig tart annak az 50 tápláló élelmiszernek a listáját, amelyek fogyasztása az emberi szervezet, termesztése pedig a bolygónk számára volna kedvezőbb a jelenleg szinte egyeduralkodó alapanyagokhoz képest.
Idén összesen 1 milliárd forintra lehet pályázni a megújuló energia-alapú áramtermelést támogató METÁR-rendszer első tenderkiírásában. A Magyarország energiafüggőségének mérséklését célzó, költséghatékony fejlesztések éves támogatási kerete jövőre 2,5 milliárd forintra nő.
Magyarország a 48. a KPMG friss országrangsorában, melyben a klímaváltozás kihívásaira való felkészültség alapján vizsgált 140 államot. Az ágazati rangsorokban a magyar cégek a 45., a lakosság és a civilek a 47., míg a kormányzat a 65. helyen végzett. A közvetlen összehasonlításként adódó országok közül a visegrádi négyek ezúttal megelőztek bennünket.
23 civil szervezet fogott össze és írta meg azt a 25 pontos követeléssort, mellyel a 2019. évi önkormányzati választásokon induló budapesti jelölteket szólítják meg, kérve, hogy tegyenek jogilag kötelező vállalásokat egy egészséges, élhető főváros megteremtésére.
