A növényvilág tudományos ábrázolásának művésze, a Búvár zsebkönyvek, a “Kis növényhatározó” és számos más ismeretterjesztő könyv illusztrátora volt Csapody Vera, aki élete legnagyobb részében a Józsefvárosban, a Baross utca 4. szám alatt élt és alkotott. A napokban emléket állítottak a tiszteletére a Füvészkertnél.
Az első magyar botanikusnő, Csapody Vera (1890–1985) kivételes életútja előtt tisztelgő interaktív köztéri műalkotást avattak június 3-án az ELTE Füvészkert bejáratánál – közölte a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. Rendezvényszervezési Irodája.
Csapody Vera tanári pályája és botanikai munkássága is rendkívüli volt. 1913-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem matematika–fizika szakán szerzett diplomát, a nők közül elsőként. Több mint három évtizedes tanári pályafutása alatt jelentős eredményeket ért el a matematika- és a fizikaoktatásában.
A tanítás mellett szabadidejében kezdett vadvirágok, mezei növények rajzolásával foglalkozni. Később botanikából doktori fokozatot szerzett a szegedi Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen. Rajztehetségét hamar felismerték, és könyvillusztrátorként kezdték foglalkoztatni. Jávorka Sándor Kossuth-díjas botanikussal negyven éven át dolgoztak együtt.
Közös munkáik közül az egyik legnépszerűbb az Erdők-mezők virágai, és a legfontosabb A magyar flóra képekben. A Simon Tiborral készített Kis növényhatározó is számos kiadást ért meg, és az 1972 és 1996 között megjelent természetrajzi ismeretterjesztő könyvsorozat, a Búvár zsebkönyvek növénytani köteteit is Csapody Vera illusztrálta.
Hat évtizedes munkássága során hatalmas mennyiségű, tudományos igényű növényrajzot készített. Csaknem tizenkétezer akvarellje nem csupán Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencéből gyűjtött növényeket ábrázolnak lenyűgöző pontossággal, neve a nemzetközi botanikában is ismert.
Csapody Vera munkáival a könyveken kívül a Magyar Természettudományi Múzeumban találkozhatunk. Az intézmény növényakvarell-gyűjteményének nagy része Csapody-illusztráció, és a múzeum őrzi Magyarország egyetlen csíranövény-gyűjteményét is, amely az 1968-ban németül megjelent csíranövény-határozóhoz (Keimlingsbestimmungbuch der Dikotyledonen) készült, és amelyhez Csapody Vera tizenkét éven át gyűjtötte az anyagot.
Csapody Vera élete legnagyobb részében a VIII. kerületi Baross utca 4. szám alatt élt és alkotott, az épületen 2015-ben helyezték el emléktábláját. A tevékenységének emléket állító új köztéri műalkotás elkészítésére két évvel ezelőtt nyílt pályázatot írt ki a Józsefvárosi Önkormányzat.
Az ötletpályázaton Kálmán Mátyás és Czingáli Zoltán közös koncepciója nyert, egy lenyűgöző részletességű növényillusztrációkból álló interaktív mozaikkép, amely Csapody Verát ábrázolja. A képkeret oldalán két tárcsa segítségével egy nagyítót lehet mozgatni a mozaikkép felületén mechanikus eszközökkel, így közelebbről meg lehet figyelni a festmények részleteit, és fel lehet fedezni a növények szépségét, sokszínűségét.
„A munka megvalósítása fél évig tartott. Végignéztem tizenkétezer képet, ebből választottam ki ezerhatszáz rajzot, amelyeket a Magyar Természettudományi Múzeum jóvoltából felhasználhattam az installációhoz” – idézi a közlemény Kálmán Mátyás médiaművészt. Alkotótársa, Czingáli Zoltán a szerkezet mechanikai megálmodója volt, és a fényekért is ő felelt. Az alkotópáros olyan fényművészeti projektekben vett részt, mint a Fénydóm és az INOTA Fesztivál fényinstallációi.
Nyitókép: Az első magyar botanikusnő, Csapody Vera (1890–1985) kivételes életútja előtt tisztelgő interaktív köztéri műalkotást avattak június 3-án az ELTE Füvészkert bejáratánál (Fotó: jozsefvaros.hu)
Lásd még: Magyarország egyik legizgalmasabb emlékművét adták át a Füvészkertnél
