317 éve, 1707. május 23-án született Carl von Linné svéd természettudós, a taxonómia, azaz az élőlények tudományos elnevezésének és rendszerezésének atyja. A tudományág elnevezése a taxon szóból származik, amely kifejezés egy tetszőleges rendszertani egységet jelent, taxon tehát a faj, a nemzetség és a törzs is. A taxonómusok, azaz a taxonómiával foglalkozó természettudósok területe pedig a még ismeretlen, elnevezetlen, tudományra új fajok és más taxonok leírása, illetve a már ismert taxonok folyamatos, kritikai revíziója.
A taxonómia fellegvárai világszerte döntően a múzeumok tudományos gyűjteményei, hiszen reprezentatív, jól feldolgozott természetrajzi gyűjtemények nélkül ilyen irányú szakértelem és az ehhez szükséges mélységű fajismeret megszerzése nem lehetséges.
A taxonómusok tartják fenn és építik a biológiai tudományágak szerteágazó vázát, hiszen amíg egy élőlényt nem tudunk a nevén nevezni, és más fajoktól megkülönböztetni, addig rá vonatkozó ökológiai, természetvédelmi, élettani vagy az emberiség számára alkalmazott módon hasznosuló ismeretekről sem beszélhetünk.
A taxonómusok mára olyannyira megritkultak, hogy a közelmúltban a megmaradt szakértőket (köztük múzeumunk több kutatóját) az Európai Bizottság, a CETAF, az IUCN és a Pensoft lajstromba vette, és létrehozták a „taxonómusok vörös listáját” – hasonlóan a vörös listás, kihalással veszélyeztetett fajokhoz.
A Magyar Természettudományi Múzeum tudományos gyűjteményei alkotják a hazai taxonómiai kutatás központját: taxonómusaink évente 100 körüli nagyságrendben közölnek még ismeretlen, tudományra új fajokat és más taxonokat a világ minden részéről. Eredményeinket az elmúlt években blogcikkek formájában is összegeztük, amelyeket örömmel osztunk meg újra a mai napon, a taxonómia ünnepén, bízva benne, hogy olvasóink büszkék lesznek e „kis ország nagy múzeumában” folyó világszínvonalú tudományos munkára.
