Tegnap átadták az Éva-díjat az inspriráló nőknek. Környezetvédő kategóriában Dr. Rodics Katalink kapta az Éva Magazin díját. Gratulálunk.
A GAIA Sajtószemle értesülései szerint Dr. Rodics Katalin nyerte az Inspiráló Nők címen évente meghirdetett díjat a környezetvédelem kategóriában.
Katalin biológus, természetvédő. Nemcsak Afrika és Ázsia egzotikus állatainak a jogaiért harcol, hanem az ősi magyar gabona- és gyümölcsfajták fennmaradásáért is, emellett jelentős érdeme van abban is, hogy fennmaradhatott Magyarország génmódosítás-mentessége. Három gyermeke van, emellett sok fiatal vált a szárnyai alatt profi természetvédővé.
Hogyan kell küzdeni száz farkassal? Ha valaki, akkor Rodics Katalin tudja ezt. Igaz, neki nem a farkasokkal kellett megvívnia, hanem emberekkel és megoldhatatlannak tűnő helyzetekkel, amikor egy csempészcsoport leleplezése után otthon keresett – és talált – száz mongóliai kölyökállatnak. Katalin éveket szentelt arra, hogy a világ legelképesztőbb helyeiről Magyarországra keveredett, bajba jutott állatokon segítsen. Kitartó munkája révén a farkasok nem kitömve végezték egy múzeumban, hanem maga Brigitte Bardot lett a pótanyjuk egy mentőállomáson a Pireneusokban.
De Katalin segítségével menekült meg a jégkorcsolyázástól az a négy Ugandából csempészett csimpánz is, akik egy orosz cirkusszal járták a világot – egészen addig, amíg a magyar határon akciófilmbe illő módon fel nem tartóztatták a menekülni próbáló állatszállító kamionokat. Az állatok visszakerültek Ugandába, Katalin pedig kitüntetést kapott az amerikai kormánytól azért az elhivatott munkáért, amely során hónapokat telefonált, kutatott, lobbizott, hogy megmentse a bajba jutott állatokat.
„Kiválasztottnak érzem magam, hogy ezzel foglalkozhatom” – mondja Katalin, aki biológusként végzett, és kezdetben genetikai kutatásokat folytatott. Néhány éve felvette a küzdelmet az Európai Unió-s gépezettel is: azért harcolt, hogy ne hozhassanak be Magyarországra és ne vethessenek el genetikailag módosított vetőmagokat. Olyan lobbit sikerült beindítania itthon és az unió tagállamaiban, hogy amikor az Európai Bizottság javaslatára szavazásra került sor, az elsöprő többség a magyar álláspont mögé állt. Katalin szerint génmódosítás helyett inkább azt a több ezer magyar gabona-, zöldség- és gyümölcsfajtát kellene megvédeni, amelyek kezdenek eltűnni a palettáról. Pedig ezek sokszor finomabbak, egészségesebbek, mint az elterjedt fajták, és a klímaváltozás miatt óriási kincset jelenthetnének az országnak az élelmiszerbiztonság szempontjából is. Csak éppen „kimentek a divatból”, kiszorította őket a nagy cégek érdeke. És amikor Tápiószelén fel akarták számolni azt az intézményt, ahol ötven éve gyűjtik ezeket a fajtákat, Katalin ismét kitartó lobbi- és szervezőmunkába kezdett. Nemcsak a felszámolástól védte meg a magbankot, hanem egy EU-s pályázatot is megnyertek egy egyedülálló génbank kiépítésére.
A Pannon Magbankban a Kárpát-medence mezőgazdasági haszonnövényei mellé össze kívánják gyűjteni a vadon élő növényeink magjait is. Ezért a munkájáért Jánossy Andor-díjjal jutalmazták Katalint, akinek mindemellett arra is marad ideje, energiája, hogy három gyermeket neveljen, és tanítsa, bátorítsa azokat a fiatal szakembereket, akik az ő szárnyai alatt válnak profi természetvédővé. „Fontos, hogy lelkesítsem a fiatalokat, mert ezt a munkát csak teljes elkötelezettséggel lehet csinálni. Úgy viszont csodálatos!” – mondja Katalin, aki azt tapasztalta: főleg a nők szívügye, hogy kineveljék az utánpótlást, és átadják tudásukat a jövő generációinak.
Az Éva-díjhoz kapcsolódóan Katalinról készített bemutatkozó film itt tekinthető meg.
Kapcsolódó anyagok:
