Az IUCN nemrégiben adta ki frissített Vörös Listáját – ebből adunk most egy körképet.
Az erdei zsiráfként is emlegetett okapit rejtett életmódja miatt csak a 20. században ismerhettük meg, ám a Kongó területén évtizedek óta zajló fegyveres konfliktusok és az orvvadászat, valamint az egyre jobban terjedő illegális bányászat pontot tehet a jövőjére, hacsak nem történik valami. Az okapik ma már fokozottan védett fajnak számítanak, és ha a kongói hivatal nem tesz valamit megmentésükért, akkor nemsokára már csak a kongói bankjegyek grafikáin élnek majd tovább – közölte Noelle Kümpel, az IUCN okapik védelmével foglalkozó csoport egyik vezetője. A gond az, hogy az immáron két évtizede polgárháborús állapotokban lévő országban az okapik élőhelye fokozatosan csökken és az éhes emberek pedig rendszeresen vadásszák az állatokat a húsukért és a bőrükért.
A kihalás veszélye azonban nemcsak az okapikat érinti, hiszen az IUCN idén kiadott Vörös Listájából az derült ki, hogy az idén is vizsgált 71 576 fajból 21 286 állat, illetve növényfajt a kihalás fenyegeti. Csaknem 200 madárfaj tűnhet el a Föld színéről, mint például az aprócska titokzatos fehérszárnyú bolyhosfarkúmadár, amely most került fel a fenyegetettek egyre bővülő listájára. Az Etiópiában, Zimbabwéban és a Dél-Afrikai Köztársaság területein élő madár élőhelye folyamatosan csökken, mivel nagy ütemben csapolják le a vizes élőhelyeket, hogy újabb és újabb mezőgazdasági területeket hozzanak létre. Természetesen a víz mennyiségének változásával a növényzet is átalakul, amely ugyancsak károsan érinti a kicsi madarat. Megmentése érdekében sürgős védelemre és összefogásra van szükség az afrikai országokban.
A világ legnagyobb méretű teknősfaja, a kérgesteknős idáig a legveszélyeztetettebbek között volt. Most azonban egy kategóriával jobb pozícióba került, mivel közvetlenül már nem fenyegeti a kihalás, azonban új kategóriája azt jelzi, hogy mégis érzékenyen reagál élőhelye változásaira. A kérgesteknősöknek hét földrajzilag és biológiailag is megkülönböztethető alfaja van – ezek egyike az északnyugat-atlanti óceáni kérgesteknős populáció. Köszönhetően a természetvédők megfeszített munkájának a területen élő teknősök állománya az elmúlt időszakban megerősödött. Ezzel szemben a kelet-csendes-óceáni kérgeshátúak helyzete továbbra is kritikus, mivel szaporodó helyein a helybéliek gyakorta gyűjtik össze a tojásaikat, valamint gyakrabban akadnak bele a halászok hálóiba is. Épp ezért ennek az alfajnak nagyobb védelemre lesz szüksége az élőhelyeken, főleg a szaporodó területeken, hogy az alfaj populációja nehogy a kritikus szint alá csökkenjen.
Jó hír azonban, hogy például a kaliforniai szigetvilágban élő szigeti szürkeróka is kikerült a kihalás fenyegette fajok közül. A 90-es években számos idegen betelepülő faj, mint például a szirti sas tette lehetetlenné a rókák életét, valamint fertőzések is pusztítottak a közöttük. A gondos természetvédelmi munka azonban idén meghozta a gyümölcsét és a befogott állatok mesterséges nevelése, a rendszeres oltások, valamint a szirti sasok áttelepítése megerősítette a szigeti szürkeróka-állományt is.
„Az IUCN idei Vörös Listája néhány olyan sikeres természetvédelmi munkára hívja fel a figyelmet, amelyből mindenképpen tanulnunk kell a jövőben” – vélekedik Jane Smart, az IUCN Biodiverzitás Csoportjának igazgatója. iucn.org
Bővebben http://goo.gl/I83Hbi
