Az olajmaradványok, az égő olajmezőkből származó korom és a fúróiszap káros anyagai csak nagyon lassan ülepednek le a tengerfenékre a Mexikói-öbölben 2010-ben történt olajkatasztrófa után. A folyamatról a Proceedings szaklapban mutatta be tanulmányát egy nemzetközi kutatócsoport.
A BP brit olajipari óriás Mexikói-öbölben lévő Deepwater Horizon nevű olajkitermelő platformján 2010 áprilisában robbanás történt, majd tűz ütött ki: tizenegy munkás meghalt, 1500 méteres mélységben heteken át áramlott nyersolaj és földgáz az öbölbe, becslések szerint mintegy 790 millió liter ömlött a vízbe. Szakértők szerint az összes kiáramlott olaj 10-15 százaléka lesüllyedt a Mexikói-öböl fenekére. Ott bekerült a táplálékláncba és károsítja a halakat és korallokat. A káros anyagok a katasztrófa után hónapokig keringtek a vízfelszín alatt, és összekapcsolódtak mikroszkopikus méretű algákkal és más üledékekkel, hasonlóan a porcicává formálódó háziporhoz – fejtették ki a kutatók.
A környezetkárosító anyagok aztán "víz alatti hóesésként" lesüllyedtek a mélybe.
"Tudtuk, hogy az olaj káros anyagai lesüllyedhetnek a tengerfenékre, de nem számítottunk arra, hogy ilyen sokáig a vízben maradnak" – mondta Beizhan Yan, a New York-i Columbia Egyetem Lamont-Doherty Földmegfigyelő Obszervatóriumának munkatársa, aki kollégáival "piszkos hóviharnak" nevezte a jelenséget. Eredményeik szerint egy olajkatasztrófa ökológiai hatásai jóval tovább tarthatnak, mint azt eddig hitték. A kutatócsapat a Mexikói-öbölben 1500 méteres mélységben, mintegy száz méterrel a tengerfenék felett egy úgynevezett üledékcsapdát helyezett el. Ez hét kilométerrel az egykori olajforrástól 2014 augusztusától 14 hónapon át gyűjtötte a vízben süllyedő apró részecskéket.
A katasztrófát követően a hatalmas olajmennyiséget különböző módszerekkel próbálták eltávolítani a Mexikói-öbölből. Egy részét speciális egységek "lefölözték" a vízfelszínről, elégették vagy kémiai anyagokkal kioldották. Az olaj egy része a partra sodródott, egy részét baktériumok ízekre szedték. "Egy nagy része azonban eltűnt" – írják Yan és munkatársai, akik szerint ez az olajmennyiség a fenéken van.
Eddig a tudósok azt feltételezték, hogy a tengerfenéken lévő káros anyagok természetes olajforrásokból származnak. Yan és kollégái azonban kimutatták, hogy a vízben lévő szénhidrogén ugyanolyan fajta nehézolajból származik, mint amilyen hónapokon át ömlött a sérült platformon át. Vizsgálataik során báriumot és olefint (telítetlen szénhidrogént) találtak, ezek az anyagok fontos szerepet játszanak a kőolajfúrások során. Az, hogy a mintákban az olajmaradványok és az égő olajmezőkből származó korom mellett báriumot is találtak, Yan szerint "sokkoló". Eredetileg úgy vélték ugyanis, hogy a káros anyag nagyon gyorsan lebomlik a fúrások helyszíne körül.
