A globális felmelegedésnek javarészt vesztesei vannak, de néhány élőlénynek kifejezetten kedveznek a megváltozott körülmények. Közéjük tartoznak a trópusi és szubtrópusi vidékeken élő faevő termeszek.
Elhalt fával táplálkoznak, és e folyamat során a fa által raktározott szén visszakerül a légkörbe. Minél gyorsabb a holt fa lebontása, annál több szén-dioxid és metán jut a levegőbe, ami tovább gyorsítja a klímaváltozást. Egy nemzetközi kutatócsoport számszerűsíteni próbálta, mennyire szeretik a termeszek a meleget, amelyhez – közvetve – e rovarok is hozzájárulnak. Kiderült, hogy egy 30 fokos átlaghőmérsékletű régióban hétszer gyorsabban pusztítják az elhalt fákat, mintha csak 20 fok volna.
A kutatók egy szavannán és egy őserdei ökoszisztémán végezték a kísérleteiket. Néhány helyen hálóval borított fahasábokat helyeztek el a talaj felszínén. A tömbök felében kis lyukak voltak a hálóban, így a termeszek is hozzáfértek a fához. A másik felében nem voltak ilyen lyukak, így a hálón keresztül csak a mikrobák érték el a fablokkokat. Félévente gyűjtötték a fahasábokat. A lyukakat tartalmazó hálóval borított tömbök gyorsabban bomlottak le, ami azt jelenti, hogy a termeszek jelentősen hozzájárultak a pusztuláshoz.
A következő lépésben kiterjesztették a vizsgálatot hat kontinens több mint 130 helyszínére. A csak mikrobák számára hozzáférhető fatömbök esetében megerősíthették a korábbi megfigyeléseket: a fapusztulási sebesség körülbelül duplázódik az egyes területeken az éves átlaghőmérséklet minden 10 fokos növekedésével. A termeszek fatömbjeinél viszont sokkal erőteljesebb összefüggésre derült fény:
a holt fa csaknem hétszer gyorsabban pusztult azokon a helyeken, ahol 10 fokkal melegebb volt.
Az eredményeket végül egy olyan modellben szintetizálták, amely megjósolja, hogyan alakulhat globálisan a termeszek holtfa-fogyasztása az éghajlatváltozás hatására. Mivel az éghajlatváltozási előrejelzések szerint a termeszek élőhelyei az Egyenlítőtől északra és délre bővülni fognak, kiterjedtebbé válik az aktivitásuk. Ez pedig azt jelenti, hogy a szén körforgása a holt fákon keresztül gyorsabb lesz. A szárazföldön tárolt szén mennyiségének csökkenése visszacsatolási kört indíthat el, amely tovább gyorsíthatja az éghajlatváltozást.
