A rovat kizárólagos támogatója

A magyar utak mentén az utóbbi évtizedekben gomba módon elszaporodtak azok a hirdetőtáblák, amelyek szinte semmilyen hivatalos előírásnak (üzemeltető feltüntetése, maximális méret, úttól való minimális távolság, közlekedésbiztonság, tájképvédelem, hulladékkezelés…) sem felelnek meg, mégsem szúrnak szemet egyetlen hatóságnak sem.

Egy 120 fős Facebook-felmérés szerint a válaszadók 97,5%-át irritálják az óriásplakátok, amelyek a figyelemelterelés miatt, de az útszélre telepítve gyakran fizikailag is jelentős kockázatot jelentenek az autósok számára.

Milliárdos láthatatlan jövedelem, amiről mindenki hallgat

A helyzet nagyjából a 90-es évek olajszőkítéséhez vagy a budapesti parkolási maffia ügyéhez hasonlítható, ahol olyan sok különböző gazdasági és politikai szereplő húzott hasznot a törvényellenes tevékenységből, hogy már senki sem tett fel kérdéseket és az egész ügy felderítetlen maradt. Az éj leple alatt felhúzott, jelöletlen (tehát gazdátlan) táblákról nehéz elképzelni, hogy azokhoz adóalany tartozna.

Az illetékes hatóságok mellett sem a Momentum, sem a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, de az ellenzéki média, mint az RTL Klub vagy a Telex sem mer beleállni a jól és többnyire adóelkerüléssel jövedelmező illegális üzlet témájába. Ennek oka minden bizonnyal, hogy a fekete gazdaságnak ezt a szektorát a kormány és a Fidesz mellett az ellenzék, a média és különböző gazdasági szereplők is előszeretettel használják. A formailag nem létező hirdetőfelületek által évtizedeken keresztül csillagászati összegek vándoroltak zsebből zsebbe. Az sem ritka, hogy elhanyagolt, agglomerációs telkekre, vagy a telkek és a közút határán fekvő senkiföldjére a tulajdonos tudta nélkül húztak fel óriási állványokat.

A hatóságok félrenéznek

Belterületen az önkormányzatok, külterületen az illetékes Kormányhivatal és a Magyar Közút Zrt. feladata a sokszor balesetveszélyes, törvénytelen állapot megszüntetése, de egyik sem jeleskedik ebben. Így pl. sem a kormánypárti Budakeszi, sem az ellenzéki Budaörs önkormányzata nem fogadta lelkesedéssel a városuk területén található illegális plakátokra vonatkozó utalást és hosszas noszogatás után csak arra voltak hajlandóak, hogy az önkormányzati ingatlanokat néhány állványtól megtisztították. Budaörs még az agglomerációs városok között is talán a legfertőzöttebb ilyen szempontból, 500 és 1000 közé becsülhető a mindent eltakaró, önkényesen telepített óriásplakát.

Titkosítás minden szinten

Ezek után nem csoda, hogy a nagyobb marketing-cégek honlapján hiába keressük, hogy pontosan hol találhatók a reklámhordozóik és hogy hány van belőlük.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vélhetően az üzletág központosítása végett kötelezővé tette a reklámeszközök országos reklámkataszterbe történő hivatalos bejelentését. A jelentkezés határideje 2024. február 1-én járt le, július 1-től pedig a regisztrálatlan állványokra tilos új reklámhordozót felragasztani. Ennek ellenére szinte semmilyen változást nem lehet tapasztalni a tájban és szinte az összes reklámhordozó változatlanul, mindenféle azonosító jel nélkül üzemel.

Félő, hogy a fél tucat eddig megszegett mellé egy újabb papíron létező, ám senki által be nem tartatott és ellenőrzött jogszabály került bevezetésre. Az NMHH titkosította a reklámkatasztert, így egyszerű állampolgár, vagy civil szervezet nem tudhatja meg, hogy a környezetében mely reklámhordozókra adtak ki engedélyt. Vélhetőleg nagyon kevésre, hiszen ennek feltétele az önkormányzatnál lefolytatott településképi bejelentési eljárás.
Budakeszi jegyzőjétől pl. azt a hivatalos tájékoztatást kaptuk, hogy a járásközpont területén található 62 db óriásplakát-hordozó táblák közül egyetlen plakáthelyre sem érkezett az eljárás lefolytatására irányuló kérelem, tehát ott elvileg egyetlen bejegyzett tábla sincsen. Nagyjából ez lehet az országos arány is.

Nemcsak ronda, szemetel is. kép: Exner Tamás

Ellenőrzést az adatgazda NMHH nem végez, azt a fent említett hatóságokra bízza, amelyek azonban a munka minimalizálásra szakosodtak, ezért alapból fittyet hánynak egyes jogszabályok betartatására, ahogyan azt pl. a parlagfű mentesítési kötelezettség vagy az építési jogszabályok betartatásának teljes csődje mutatja.

Fotók és szöveg: Exner Tamás

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás