A szennyezések nem ismernek határokat. Például az Európában felhasznált növényvédő szerek egy része eljuthat akár Észak-Amerikába is. Megdöbbentő történet Darvas Béla növényvédelmi szakembertől.
Az eszkimók táplálékának egy nagyon fontos eleme a fókazsír. A fóka szervezete a tengervízben lévő klórozott szénhidrogéneket igen sokszorosára képes felfokozni és ebből logikusan következik az, hogy az e területen élő csúcsragadozók még náluk is jobban kitettek. Mikor a Kanadában élő eszkimók egészségügyi helyzetét vizsgálták, megdöbbentő adatokhoz jutottak, ez pedig az eszkimó gyerekeknek az egészségi állapota és az eszkimó gyerekek immunrendszerének az állapotában nevezhető meg. Azt tapasztalták, hogy ezek a gyerekek az anyatejen keresztül igen nagy mennyiségű klórozott szénhidrogént fogyasztottak, az anya pedig legfőképpen a fóka és halfogyasztás révén jutott ehhez a klórozott szénhidrogén mennyiséghez. Ezek a vegyületek az eszkimó csecsemőknek a fejlődő immunrendszerét, amely mindig is a legérzékenyebb ilyen típusú vegyületekre, olyan mértékben gátolta, hogy az immunfunkciók sérültek. Ennek az lett a következménye, hogy az ezen a területen élő eszkimó populációt hozzá viszonyítva a nem eszkimó populációhoz, amely ugye egészen más táplálkozási viszonyok között élt, az eszkimó gyerekeknek az egészségügyi állapota sokszorosan rosszabb volt a különböző fertőzőbetegségeket illetően. Ezek közül kiemelkedett a fertőző agyhártyagyulladásban való megbetegedésük és elhalálozásuknak az aránya és ehhez járult egy tovább probléma is, ugye ebben a korban több betegség ellen vakcinálják a gyerekeket, mikor ezeket az eszkimó gyerekeket vakcinálni próbálták, akkor kiderült, hogy a szervezetük leromlott immunállapota miatt nem voltak képesek antitest képzésére, magyarul a vakcináció sikertelennek bizonyult. Tehát ez egy emberre vonatkozó példa, amely döbbenetes módon pontosan olyan területen jelentkezett, ahol nem is ilyen vegyületekkel folytattak növényvédelmet,
S.P.: – illetve ott nincs is növényvédelem a sarkkör környékén.
D.B.: – Igen, nincsen növényvédelem, ide két úton kerültek el ezek a növényvédő szerek és itt ez az a bizonyos hármas, a természetben való megmaradó képesség, egy élő szervezet szövetében való dúsulás és a táplálékláncon keresztül való felhalmozódás, mind a három szerepet játszott. Tehát ezeken az utakon egyrészt a felszálló légáramlatoknak a kontinensek felől az Északi sark felé tartása igen sok olyan csapadékot eredményezett, amely ilyen vegyületeket szállított erre a területre.
S.P.: – Tehát itt ugye arról van szó, hogy mondjuk nagy amerikai búzatermelő vidéken Közép-USA-ban vagy a kanadai részeken használják ezeket a növényvédő szereket, és ezek kerülnek a légáram útján több ezer mérfölddel vagy kilométerrel északabbra az eszkimókhoz.
D.B.: – Igen, ugye itt két dologról beszélhetünk megint, ha a klórozott szénhidrogénekről beszélünk, akkor bizonyos területeken használt rovarölő szerre, amelyek klórozott szénhidrogének, például az USA-nak valamelyik partján intenzíven használt növényvédő szerek felszálló légáramlatok útján jutnak el az Északi-sarkra és ott csapadék útján visszakerülnek. Vagy például a Szovjetunió régiójában használt ilyen típusú növényvédő szerek jutnak fel az Északi-sarkra, egy másik hozzájuk hasonló vegyület típust az ipar állít elő, tehát az ipari gázokból jutnak hasonló vegyületek szintén az Északi- sarkra és ott bekövetkezik egy másik jelenség, amelyet a legkönnyebb a frizsidernek a példáján keresztül megérteni, ugye minél hidegebb valami, ami annál nehezebben bomlik. Éppen ezért tapasztalható, hogyha a Föld egészét nézzük, hogy úgynevezett hideg viszonyokra, északi-sarki viszonyokra jellemző a feldúsulás maga, tehát onnan visszafele mérhetjük az úgynevezett koncentráció gradienst ebből a szempontból, tehát az északi-sarki terület mérhetjük a legnagyobb mennyiségű klórozott szénhidrogént, ezt szerencsére egyébként legalábbis ma még szerencsére, a sarki hósapkában igen magas, tehát nem az üledék, ami szennyezett az Északi-sarkon. Ebből még egy probléma következhet a jövőre nézve, ha egyszer ez a sarki jégsapka elolvad, akkor nemcsak az fog bekövetkezni, hogy a részben ezért a plusz vízmennyiségért, részben a víz hőtágulása miatt megemelkedik az óceánok vízszintje, hanem rengeteg olyan vegyület fog visszakerülni az óceánokba, amely jelen pillanatban kifagyott állapotban van ebben a jégsapkában. Természetesen ettől lejjebb és ebből a szempontból pont Skandináviának a fjordjai a legjobban kitettek, ott az üledék is rendkívül szennyezett, tehát már tudjuk, hogy növényvédő szereket illetően például a Balti tenger a legszennyezettebb.
További információk: Darvas Béla Virágot Oikosnak című könyvében. Lásd kiadványfigyelő oldalunk.
