Látványtó az ipolytarnóci ősleletek mellett

Mocsárral övezett tavat alakított ki az ipolytarnóci ősmaradványok területén holland pénzügyi segítséggel a fenntartó Bükki Nemzeti Park. A mocsaras részekkel övezett negyedhektáros tófelületet az Ipoly közeli ártereiről kiszoruló madarak és hüllők új élőhelyéül szánják – mondta el Szarvas Imre. A praktikus szempontokon túl látványnak is különleges élményt nyújt majd a tó: partját ugyanis olyan növényekkel telepítik be, melyeket a 20 millió évvel ezelőttiek mai megfelelőiként azonosítottak be. Ilyen többi között az a cukorfenyő, mely az ősvilág óriásfenyőjének kései leszármazottja.
Az ilyenformán valóságos miocén erdővel körülvett tavat május 29-én avatják a költségek javarészét álló Holland Királyság Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Halászati Minisztériuma képviselőinek jelenlétében.
Az Európa diplomával kitüntetett Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület újabb látványossága feltehetően további esély a Világörökség cím majdani elnyeréséhez.
Az ősleleteket bemutató terület ugyanis az elmúlt év végén felkerült a Világörökség előzetes nevezési listájára. Így kilátás van arra, hogy Hollókő mellett idővel az ipolytarnóci őslelet is a Világörökségek Nógrád megyei gyöngyszemeként fogadhassa látogatóit.
Az ősleleteket egyébként ősvilági Pompejiként is emlegetik, tekintve, hogy a 20 millió évvel ezelőtti ősélet nyomait egy vulkáni katasztrófa tufaáradata konzerválta az utókor számára. A vulkánkitörés következtében maradtak meg a 24-19 millió éves eltemetett múlt kincsei, mint többi között a világ legnagyobb fájának megkövült törzse, a cápafogas homokkő, az átkovásodott fák és levéllenyomatok ezrei.
A terület 1944 óta élvez védettséget, a páratlan értékű ősmaradványok vizsgálata viszont már 1836-ban megkezdődött.