Ökológiai szemléletre nevel, korszerű agrár-környezetvédelmi ismereteket oktat, népszerű a hallgatók körében, programjai beépültek a politikai döntésekbe, tevékenységét a határokon túl is ismerik.
Mangel Gyöngyi: Ez a Gödöllői Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézete. Az érvényes egyetemi törvények szerint az eddig független kari jogállású intézet önállóságát megszűntették és a mezőgazdasági karba olvasztották. Ez a lépés nemcsak az oktatók és a hallgatók tiltakozását váltotta ki, hanem a zöld mozgalmakét is. A természetvédők szövetsége hozzánk is eljuttatott állásfoglalásának lényegét Schmuck Erzsébet elnök ismerteti.
Schmuck Erzsébet: – Eléggé ismertté vált az, hogy a Szent István Egyetemen a Környezetgazdálkodás és Tájgazdálkodási Intézet önállóságát meg akarják szűntetni. Egy olyan intézetét, amely az elmúlt 10 év alatt sokat bizonyított. Jelentős szerepet játszott a magyarországi agrár-környezetvédelmi programnak a kidolgozásában. És éppen ezért meglepő a számunkra, hogy egy olyan időszakban, amikor belátható közelségbe került az Európai Unióhoz való csatlakozás és olyan időszakban, amikor azt is tudjuk, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásnak az egyik legkritikusabb pontja a mezőgazdaság, teljesen érthetetlen számunkra ez a folyamat. Nemcsak a Magyar Természetvédők Szövetsége számára, hanem a többi környezet- és természetvédő szervezet számára is. Azt is hisszük, hogy valamilyen másféle érdekek húzódnak a háttérben. Bizonyára jelentős érdekek vannak akörül is, hogy ez az intézet ne maradjon meg ebben a formában és itt mi azokat az érdekeket véljük felfedezni, amelyek nem igazán az agrár környezetvédelmet akarják Magyarországon erősíteni, hanem sokkal inkább a hagyományos, nagyon intenzív és vegyes mezőgazdaságot akarják előtérbe helyezni.
M.Gy.: – Milyen veszélyeket látnak abban, hogyha ez az eddig önálló és agrár-környezetvédelmi, ökológiai szemléletet hirdető intézet most a mezőgazdasági karnak a részévé válik.
Schmuck Erzsébet: – Mi azt gondoljuk, hogy egyszerűen ez a másik hagyományos kar le fogja nyelni egyszerűen ezt a jó kezdeményezést és elvonja tőle a forrásokat és elvonja tőle a szakmai lehetőségeket is. De szeretnék visszatérni egy picit az Unióhoz való csatlakozás ügyeire. Ismeretes az is, hogy az Európai Unió egyre nagyobb szerepet szán az agrár-környezetvédelemnek és a társult országoktól és a csatlakozásra váró országoktól is tulajdonképpen elvárja, hogy az agrár-környezetvédelemnek megfelelő figyelmet szenteljenek. Ismeretes az is, hogy a következő évben az Európai Unió felül fogja vizsgálni, értékelni fogja újra a közös mezőgazdasági politikát és ennek keretében még nagyobb teret fog szánni az agrár-környezetvédelemnek. De ez nemcsak ezekkel a kérdésekkel függ össze, hanem összefügg azzal is, hogyha megnézzük a lakosságnak az egészségi állapotát, amely folyamatosan romlik, egyre többen lesznek különböző élelmiszerekre is allergiások. Tehát ilyen szempontból a lakosság vélhetően egyre inkább előnybe fogja helyezni azokat a mezőgazdasági termékeket, amelyek kevésbé vegyszeresek, ill. biológiai módszerekkel állítják elő.
M.Gy.: – A mai magyar mezőgazdaság helyzetét tekintve gyakorlatilag az organikus gazdálkodás, az agrár-környezetvédelem, éppen hogy csak elkezdett teret nyerni. Bár egyre többen vannak, akik felismerik ennek a jelentőségét. Ez visszavetheti a korszerű ökológiai szemléletű mezőgazdaság kialakítását egy ilyen intézetnek a betagosítása?
Schmuck Erzsébet: – Én azt gondolom, hogy mindenképpen igen, mert van egy intézet, amelyik élen járt, amelyik nemcsak oktatott fiatalokat, korszerű módszerekre, hanem kutatásokat is végzett és hogyha ezt a műhelyt szétrombolják, akkor mindenképpen vissza fogja vetni. Akik fiatalok kikerültek innen, nagyon jó szemléletű fiatalok és korszerűen közelítenek a problémáknak a megoldásához. Figyelembe veszik azt, hogy a vidéken a vidékfejlesztésnél nemcsak önmagában klasszikus módon a munkahelyet kell biztosítani, hanem egyéb szempontok is vannak. Tehát a vidék fejlődését is szolgálja, hogyha ez a műhely fennmarad.
M.Gy.: – Egy társadalmi szervezetnek vagy akár nagyon sok társadalmi szervezetnek a tiltakozása segíthet-e meggyőzni a döntéshozókat abban, hogy mégis ennek az intézménynek meg kell hagyni a függetlenségét addig is, amíg karrá válhatnak?
Schmuck Erzsébet: – Én hiszem azt, hogy segíthet, mert itt nem egy intézetről szól a dolog, sokkal többről. Ez a magyarországi mezőgazdaság és agrár-környezetvédelemnek a jövőjéről.
