Visszaláposítás a Hanságban

Feltámadt a lápvilág a Hanság egy darabján, hatszáz hektáron történt meg az úgynevezett vizes élőhely rekonstrukció. A magyar állam és a Holland Királyság támogatásával megvalósult beruházásról Kárpáti Lászlót, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója elmondta, hogy miután a Hanság lecsapolásával eltűntek a vizes élőhelyek, a megváltozott természeti viszonyok súlyosan károsították az őshonos állat- és növény világot. A tavaly megkezdett munkák keretében három, egymástól függetlenül elárasztható területet alakítottak ki töltésekkel, csatornákkal, zsilipekkel. A Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó térségben a terület több lépcsőben megoldott lecsapolása, kiszárítása után betelepített fákat kitermelték, mivel azok a tartós vízborítást nem képesek elviselni, s többségükben tájidegen fajok egyedei voltak. Ugyanakkor a magasabban fekvő, az elárasztás által nem érintett foltokon meghagyták a fás vegetációt. A munkálatokra 120 millió forintot költött a nemzeti park. A rekonstrukcióhoz a környezetvédelmi alap 80 millió forinttal, a vízügyi alap 15 millió forinttal, Hollandia Mezőgazdasági Természetvédelmi és Halászati Minisztériuma 20 millió forinttal járult hozzá. A három terület közül kettőt már korábban, ez év márciusában elárasztották a Rába vizével, a harmadik térségé a napokban zsilipnyitással kezdődött. Megkezdték az őshonos növény-, és halfajok betelepítését is; különféle vízimadár-fajok máris rátaláltak a számukra kedvező életviszonyokat kínáló vidékre: több évtized után az idén először rakott fészket ezen a tájon a búbos vöcsök s a gólyatöcs. A mesterségesen kialakított költőszigeteken három pár, Magyarországon fokozottan védett gulipán költött. A szakemberek az érintett térségben táplálkozó rétisas párt is megfigyeltek. Láttak nagykócsagokat és kanalas gémeket, amelyek fészkelőhelyükről, a Fertő-tó vidékéről repültek el a hansági tájra táplálék után kutatva.
További részletek