Az EU Bizottság szerint jelentős előnnyel jár a tíz kelet-európai tagjelölt számára az EU környezetvédelmi előírásainak átvétele: ez gazdasági, pénzügyi és egészségpolitikai területen évi 12-69 milliárd eurót jelenthet.
Most megjelentetett tanulmányában a bizottság abból indul ki, hogy a környezet szanálása az egy főre jutó jövedelmet Bulgáriában 36 és 273 euró, Csehországban 231 és 702 euró közötti értékben növelhetné, a haladás mértékétől függően. A ranglista első helyén van a levegőminőség. A szennyezett levegő okozta idő előtti haláleseteket 2010-ig évi 15-34 ezerrel lehet csökkenteni. Az elsőszámú nyertes Lengyelország lenne, ahol a következő évtizedben a levegő minőségének javulása 7-14 ezerrel kevesebb halálesetet jelentene, és a krónikus bronchitis-esetek száma 43-180 ezerrel csökkenne. Az EU- környezetvédelmi irányelveinek alkalmazásával egyedül a levegőkárosító anyagok 1,8-3,3 millió tonnával csökkennének 2010-ig, míg az előírások átvétele nélkül a károsanyag-kibocsátás elérné a 3,7 millió tonnát a tagjelölt országokban. A hulladékkezelésben az előírások alkalmazása a metánkibocsátást 2020-ig 600 ezer-6,4 millió tonnáig terjedő mértékben mérsékelné, annak ellenére, hogy az időszakban a szeméttermelés várhatóan 2 százalékkal nő. Az ivóvíz minőségének javítása mintegy tízmillió háztartásbak kedvezne, és így a vízzel terjedő fertőző betegségek is visszaszorulnának. Növekednének a természetvédelmi területek: Szlovéniában például a jelenlegi 6 százalék helyett az ország területének 32 százalékát kellene természetvédelmi körzetté nyilvánítani. Mindezekkel szemben állnak a hatalmas környezetvédelmi beruházási költségek amelyek 80-120 milliárd euróra – azaz évente körülbelül 10 milliárd euróra – becsülnek a következő évtizedben. Az EU Románián kívül már az összes jelölt-országgal megnyitotta a környezetvédelmi fejezetek tárgyalását, és Magyarországgal, Ciprussal, Lengyelországgal, Észtországgal, Csehországgal, Szlovéniával ás Litvániával már le is zárta azokat.
