Van, aki már hetekkel a szenteste előtt megveszi a karácsonyfát, de sokan az utolsó pillanatra hagyják. A rohanásban talán eszünkbe sem jut, hogyan kezdődött ez az általánossá vált ünnepi szokás, és milyen lehetőségeink vannak arra, hogy ilyenkor is kíméljük a természetet.
A történeti források szerint a karácsonyfa-állítás ötlete a XVI. századi Németországból származik. A Rajna partja mellett elterülő középkori Elzászban a város polgárai fenyőfával, fenyőágakkal és különböző örökzöldekkel díszítették otthonaikat és a köztereket. Egy 1605-ből származó útleírás szerint Strasbourgban a szobákban felállított fákat színes papírokkal, aranypapírba csavart diókkal és piros almákkal díszítették.
Strasbourgban jegyezték fel először azt is, hogy gyertyákat raktak a fára.
Magyarországon a bécsi udvar ösztönzésére a múlt század második felében kezdett elterjedni a szokás. Először csak a nemesi családok engedhették meg maguknak, hogy karácsonyfát díszítsenek fel az ünnepek idejére. Brunswick Teréz martonvásári grófnő 1824-ben elsőként állított karácsonyfát hazánkban. Később a módosabb polgárok is alkalmazkodtak az új ünnepi formához. A földművesek sokáig fölöslegesnek és értelmetlennek tartották, hogy fenyőt áldozzanak fel az ünnepek miatt, így sokuknál csak 1945 után honosodott meg a fenyőfaállítás.
Podmaniczky Frigyes (1824-1887) Naplótöredékeiben olvashatjuk: “Midőn szüleim Pestre jöttek első ízben (1826 körül) telelni, még sehol karácsonyfa nem volt kapható, s szüleim maguk papirosból állították össze…” A fenyőállítás elterjedése után még sokáig a karácsonyfadíszek “természetközelibbek” voltak, mint manapság: alma, dió, mézeskalács, házilag készített sütemények lógtak a fán. Az elmúlt években hazánkban is kiment a divatból az “agyondíszített” karácsonyfa, az emberek többsége már nem szeretne mindent rápakolni a fájára, amit a szekrényben talál. A jelenleg hódító “kompozíciókban” egyre inkább kikerül a takarásból és láthatóvá válik a fa.
Nagyüzem
Mára még a nagy fapusztításairól híres középkorhoz képest is jócskán megnövekedett a fenyőkitermelés mennyisége. Németországban egy szezon alatt 22-23 millió karácsonyfa talál gazdára, de Budapesten sem adnak el kevesebbet félmilliónál. December elején elkezdődik a nagyüzem a hazai karácsonyfapiacon. Az Országos Erdészeti Szolgálattól megtudtuk, hogy a karácsonyfák kereskedelmét senki sem koordinálja. Mindent a kereslet és a kínálat irányit a piacon, így előfordul, hogy túllőnek a célon, és sokkal több fa kerül a csarnokok mellé, mint amennyit elvisznek. A karácsonyfaárusok gyakran azzal kínálják portékájukat, hogy az eladásra kínált Lucfenyő aznap reggel még az erdőben állt, és biztos, hogy egyetlen tűje sem fog Lehullani vízkeresztig. A hazai karácsonyfapiacot ma a néhány ezer fával megjelenő árusok uralják, igazán nagy termelőnek az erdőgazdaságok sem nevezhetők. A hazai állomány a teljes szükségletet fedezné, de az Ukrajnából és Romániából származó fák az itthoniak feléért-harmadáért kaphatók. A fővárosi viszonteladókhoz a lucfenyő zöme Zala, Vas és Somogy megyéből érkezik. Becslések szerint Vas megyéből például évente legalább kétszázezer karácsonyfát adnak el szerte az országban. A nagy szám nem borítja fel a megye ökoszisztémáját, hiszen általában elkülönített táblákon előre megtervezett erdőgazdálkodás folyik. Szinte minden megyében kiemelkedik egy-egy erdészet a karácsonyfa-termelési teljesítményével. Vas megyében a Szombathelyi Erdészeti Rt. például pár tízezres fenyőmennyiségével nem igazán nagy, de meghatározó cégnek számít Magyarországon.
Varga Péter, a részvénytársaság csemetetermelési előadója a Heti Válasz kérdésére elárulta, bogy ebben az évben lucfenyőből megszűnhet az eddigi túltermelés. A termelőkre országszerte jellemző, hogy inkább a szebbnek tartott ezüst- vagy feketefenyőket részesítik előnyben a telepítések során. Kőmoly problémát jelentett az idén, hogy a gubacstetű ellen csak nehezen lehetett védekezni, mert az ültetvények egy része folyamatosan újrafertőződött a nem védett táblákról. A lucfenyők minőségének romlása nemcsak a betegségekre vezethető vissza, hiszen az ültetvények ritkítását sokan elhanyagolják, ami ugyancsak befolyásolja a kifejlett példányok ágsűrűségét és formáját. Az Alföldre különösen jellemző a feketefenyő dominanciája más fajtákkal szemben. Honos fajtának számít, és sokkal kevesebb helyre van szüksége, mint például a Lucnak. A termelők többsége még mindig méterre adja el a fákat a kereskedőknek, ők azonban egyre többször a fa formájától függő, egyedi áron próbálnak túladni fenyőiken a piacon.
A lucokat már 3-4 éves korukban ki lehet vágni, a fajták többsége azonban nyolcéves korára éri el a karácsonyfakort. A korábbi években a karácsonyfatelepeknek a tetű mellett a tolvajok voltak a legnagyobb ellenségei. Volt olyan esztendő, amikor egy-egy lucfenyőtáblának több mint a fele eltűnt, vagy eladhatatlanná tették a tetvek pusztításai. Manapság a telepeket novembertől őriztetik a tulajdonosok, a telepekhez vezető utakat pedig sorompóval lezárják. A fenyők betakarítását általában szenteste előtt egy hónappal kezdik, hiszen a kéthárom hetes tárolás jó (hideg) időjárás esetén nem árt a lucfenyőnek.
A fenyő termelői és fogyasztói ára között általában jelentős a különbség. Mire egy fenyő eléri á városi piacokat, kétszer annyiba kerül, mint amennyiért felvásárolták. A fővárosban félszáz árusítóhelyet találunk, döntően a piacok és csarnokok közelében: A karácsonyfák árának növekedése megelőzi az inflációt, holott a kínálat mennyiségben és választékban is meghaladja a keresletet. A legolcsóbbnak tartott közönséges lucfenyő ára pár éve még 300 forintról indult méterenként, tavaly 350-500 között lehetett kapni, az idén viszont 800-1000 forintért vagy e fölött kínálják majd méterét. A Levelét száraz, meleg lakásokban is alig hullajtó fekete-, illetve erdeifenyő, különösen pedig a normandiai fenyő jóval drágább. A feketefenyő métere az 1400-1500 forintot, az ezüstfenyőé pedig a 2200-2500 forintot is meghaladhatja: A luxusfenyőnek tartott fajták az idén több tízezer forintba is belekerülhetnek.
A karácsonyfa-kitermelés nagy veszélyt jelenthetne erdeink állapotára, ha a magántulajdonosok által végzett telepítést és kitermelést nem ellenőrizné senki. Az Állami Erdészeti Szolgálat szakemberei azonban minden évben felmérik erdeink tíz százalékát; és az adatok alapján termelési programokat készítenek. A csekély kontroll mellett a magánerdő-tulajdonosok csak a felügyelőség által jóváhagyott tervek alapján gazdálkodhatnak. A szakemberek szerint a széttöredezett birtokstruktúra ellenére Magyarországon nem folyik rablógazdálkodás.
Visszaváltható vagy gyökeres
A kilencvenes évek elején nemegyszer hetekig szomorú képet mutattak az utcák, mert a kidobott fenyőfáktól alig lehetett mozdulni. Mára nagyobb városaink többségében vízkereszt után begyűjtik a kidobott fákat, és komposztként hasznosítják őket. Budapesten évenként félmillió karácsonyfa végzi az utcán, amit a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. gyűjt össze január 6-a, azaz vízkereszt után. Szombathelyen például 25 ezer kidobott karácsonyfát gyűjt be a Városgazdálkodási Kht., a Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság pedig évek óta külön gyűjti be a fenyőfákat, melyeket aprítás után komposztálnak és a városi parkokban hasznosítanak. A fenyőből készült komposzt összetétele és esztétikus megjelenése folytán különösen jól hasznosítható a városi zöld területek és parkok esetében.
A leginkább környezetbarát módszer persze az, ha egyáltalán nem állítunk fenyőfát. Angliában például ez ma sem szokás, helyette fagyöngyből készült koszorút függesztenek a mennyezetre. Európa országainak többségében azonban elterjedt és általános a fenyőfaállítás. Magyarországon egyre több környezetvédő szervezet igyekszik alternatívát kínálni a fenyőfavásárló családok számára. Idén januárban Pécsett sikeresnek bizonyult a zöld Gondolat lovagrend karácsonyfamentő akciója: a felkínált száz gyökeres fenyőfa több mint felét megtartották a vásárlók, a többit pedig visszavették tőlük, s iskoláknak és óvodáknak ajándékozták.
A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) tevékenységéről lapunk már többször beszámolt. A főleg hulladékgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó Humusz karácsony idején különösen aktív; nemcsak arról próbálják meggyőzni az utcán fáradtan és kábán vándorló tömegeket, hogy kevesebb csomagolóanyagot használjanak fel szeretteik megajándékozásához, hanem tanácsokat adnak a karácsonyfák kiválasztásához is. Két évvel ezelőtt talán még furcsán néztek az emberek a szövetség aktivistáira, amikor azok karácsonyfákat próbáltak bérbe adni a járókelőknek. Egy évvel ezelőtt azonban már néhány nap alatt több mint 300 gyökeres fenyőfa talált így gazdára a fővárosban.
A Humusz a termelővel kötött megállapodás nyomán a fákat januárban visszaveszi, és kisebbfajta erdő lesz belőlük. Az idén Budapesten, a Móricz Zsigmond körtéren és a Nyugati téren rendeznek akciót, amelyben már helyszínenként 200-200 fenyő találhat gazdára, később pedig vissza a természetbe. A Környezetvédelmi Minisztérium (KÖM) önálló fenyőfa-kölcsönzési akciót indított az elmúlt év végén, amelynek keretében a Humuszhoz hasonlóan gyökeres fákat adtak bérbe. A KÖM reklámmal is támogatott akciója több esetben kissé kényelmetlen helyzetbe hozta a zöldeket, mert többen félreértették, hogy melyik szervezet hot osztja szét a fákat. Nem volt egészen érthető, hogy a minisztérium miért indított önálló karácsonyfaosztást, ahelyett hogy csatlakozott volna a feladatban rutinosnak számító Humuszhoz. A zöldszervezet szerint annyi biztos, hogy egyre nagyobb az igény a gyökeres fák iránt, amit mennyiségi szempontból jelképes akciókkal a következő években – és ez nagy eredmény – már nem lehet kielégíteni.
Vasali Zoltán 2001.12.07.
Heti Válasz
