Hosszas előkészítés után, hirdették meg idén a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programot (NAK), amely a környezeti szempontból érzékeny területeken igyekszik visszaállítani a természeti értékeket óvó gazdálkodást.
Ennek érdekében a program a feltételeket teljesítő termelőket kiszámítható, biztos bevételekhez juttatja. Az új lehetőség a közelmúltban a Szabolcs- Szatmár- Bereg megyei Baktalórántházán vonzott több száz érdeklődőt.
A szabolcsi gazdálkodók hiteles forrásból szerezhettek információkat, hiszen a program kidolgozásában résztvevő Ángyán József professzor, a SZIE Környezetgazdálkodási Intézetének igazgatója tartott előadást. Ebben kertelés nélkül rámutatott: egy társadalom fejlettségét egyebek között az is jelzi, hogy a mindennapi létszükségleteiről gondoskodva miként ügyel a természet, a környezet állapotára, áthatja-e jövő nemzedékeiért érzett felelősség tudata. Ángyán professzor hallgatósága helyett is feltette a kérdést, hogyan lehet egyeztetni a piaci követelményeket a környezet védelmével? A válasz sem maradt el: meg kell teremteni az érdekeltséget, azaz pénzről, pontosabban támogatásról kell gondoskodni.
Országos és térségi
Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében elsősorban az élővilág, a talaj- és vízvédelem szempontjából sérülékeny, érzékeny térségek jönnek szóba, ahol olyan gazdálkodási programok kipróbálására nyílik lehetőség, amelyek tekintettel vannak a természeti értékek megóvására. A rendszer lényege: attól függően, hogy milyen szigorú technológiai előírásokat tartalmaz ez a bizonyos gazdálkodási csomag, területarányos kompenzációs támogatást kap a gazda.
Az előírások teljesítésének gyakorlati ellenőrzése az átalakuló növény- és talajvédelmi laborok hálózatára vár, az agrártárca biztosítja a pénzügyi forrás nagyobb részét, amely alapvetően földalapú támogatási forma lesz. A kormány idén 2,2 milliárd forintot különített el a pályázattal elnyerhető programra, amely két részből áll: az egyik az egész országra kiterjed, a másik pedig a zonális, 13 nagy területi egységre.
A környezetileg érzékeny területeken a gazdák külön pályázati támogatásokat vehetnek igénybe. E körbe tartozik Észak- Cserhát, a Marcali medence, a Hevesi-síkság, a Baranya megyei Drávazúg, a Turián-vidék, az Őrség, a Dunavölgyi-sík, a Szentendrei-sziget, Dévaványa, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szabolcs Szatmár- Bereg megye számos része. Külön hangsúlyozni kell: nem biogazdálkodásról van szó, hanem gazdálkodási irányváltásról, amilyen például a legeltetéses gazdálkodás elterjesztése és az őshonos állatállomány gyarapítása.
Minimális területek
Az 1999-ben megjelent NAK összhangban áll az Európai Unió elvárásaival. A magyar változat 1999-ben készült el, s most, 2002-ben értünk el oda, hogy a támogatási rendszerben is megjelentek a végrehajtást ösztönző eszközök. A NAK feltétele a regisztráció, vagyis a termelési adatok szolgáltatása, egyébként szektorsemleges, azaz bármilyen egyéni vállalkozó, szövetkezet, gazdasági társaság csatlakozhat. Előírás, hogy az előző évi árbevételen belül a mezőgazdasági árbevétel érje el az 50 százalékot. A legkisebb terület, amivel jelentkezni lehet gyümölcsösnél, szőlőnél és szántóföldi zöldségtermesztésnél fél hektár, gyep és szántó esetében 1 hektár.
Az ökológiai gazdálkodásra az átállás időszakában 10-30 ezer, a már átállt területeken 8-20 ezer forint igényelhető. A tanúsítást a Biokontroll Hungária Kht. végzi el, aki pályázni szeretne, annak ezt a társaságot kell megkeresnie.
A következő jelentős program, amely iránt sokan érdeklődhetnék (különösen Szatmár- Bereg térségéből) a legeltetésre alapozott állattartás, ahol 8 ezer forintos támogatás szerezhető. Az érdeklődés oka: a földalapú támogatásban idén nem szerepelt, tehát így juthatnak kiegészítő támogatáshoz a gazdálkodók. Országos program még a halastóra szerezhető hektáronkénti 8 ezer forint is.
Magángazdák ösztönzése
A zonális programok Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében eddig hat települést érintenek: Barabás, Gelénes, Beregdaróc, Beregsurány, Márokpapi és Csaroda. A szántóföldi gazdálkodásnál 30 ezer, gyepnél 19 200 forint igényelhető hektáronként. A legeltetési programnál a 8 ezer forinton túl állatbeállításra lesz pályázási lehetőség: őshonos szarvasmarhánál állatonként 10 ezer, nem őshonosnál 6 ezer, őshonos juhnál 2 ezer, nem őshonosnál egyezer, mangalicánál szintén egyezer forint.
A támogatási rendszer egyre inkább a minőségi irányba mutató elemeket tartalmaz. A pályázóknak legalább szakmai középfokú képesítéssel kell rendelkezniük, ennek hiányában három év gyakorlat igazolása szükséges. Az elbírálásnál előnyt jelent a terméktanácsi tagság, a zöldséggyümölcs ágazatban a TÉSZ- tagság, és az egyéni gazdálkodók is kedvezőbb helyzetben lesznek. Indok: az EU- tagságot követően a legtöbb támogatásnál feltétel lesz a környezettudatos gazdálkodás, s éppen ez az a termelői kör, amelynél el kell érni a szemléletváltást.
NYÉKI ZSOLT 2002.03.13.
