A szennyvizekkel kapcsolatos feladatok összesen mintegy 1.000 milliárd forintos, az ivóvizekhez kötődőek pedig 200 milliárd forintos beruházást igényelnek az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon született megállapodásoknak megfelelően – közölte Papp Mária, a Víz- és Csatornaművek Országos Szakmai Szövetségének főtitkára a március 22-i Víz Világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten.
A főtitkár elmondta: a szennyvíz-elvezetési, illetve -tisztítási teendőket 2015-ig, az ivóvíz-ellátással kapcsolatosakat 2009-ig kell teljesíteni. – A jelentősebb ráfordítást igénylő szennyvíztisztítási feladatok részleteit a február végén kormányrendeletként megjelent Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program tartalmazza – ismertette Papp Mária, hozzátéve, hogy az ivóvizekkel kapcsolatos projektek összefoglalására nincs külön program.
A főtitkár beszámolt arról, hogy a szennyvizeket érintő megállapodás szerint a megadott határidőig minden 2000 lakosúnál nagyobb település szennyvíz-tisztítását meg kell oldani, az ivóvizek tekintetében pedig a különböző EU- s határértékek betartása a követelmény. A célok megvalósításával a jelenlegi 51 százalékos csatornázottsági szint 65-70 százalékosra nő, és csökken az ivóvizek ammónium-, vas-, klorid-, arzén- és mangántartalma – emelte ki Papp Mária. Rámutatott, hogy jelenleg is folynak szenny- és ivóvizekre irányuló beruházások, ám nagyobb fejlesztések csak az EU-csatlakozást követően várhatók.
A főtitkár szólt arról, hogy a csatlakozási tárgyalásokon vállalt feladatokon kívül foglalkozni kell a 2000 lakosúnál kisebb települések szennyvíz-gondjaival, és véleménye szerint kötelezővé kellene tenni a meglévő csatornákhoz közel eső, ám azokra nem csatlakozó háztartások számára a hálózatra kötődést.
2002. március 21.
