Széttöredezhet a Déli-sarkvidék partvidékét határoló sekély tengereket borító jégtömeg, és hatalmas tömbök szakadhatnak le. Kutatók szerint ugyanis a jégtakarót tápláló jeges áramlatok az Antarktisz nyugati része felől lelassulhatnak, sőt akár el is akadhatnak, miközben folytatódni látszik a globális felmelegedés.
Tim Naish, az új-zélandi Földtani és Nukleáris Tudományok Intézetének tudományos munkatársa szerint a Larsen B selfjég múlt héten jelentett leszakadása figyelmeztető jelzés volt, hogy további leválások várhatók. Az ilyen letöredezéseknek drámai hatása lehet az éghajlatra az egész világon, mert megzavarhatja az óceáni áramlatokat – fűzte hozzá. A 720 milliárd tonnányi jégtömb, a Larsen B azután vált le, hogy 50 éven át markánsan emelkedett a hőmérséklet az Antarktisz-félszigeten, eltérően az összefüggő jégtakaró fedte hatodik kontinens más pontjaitól és a világ többi részétől. A Coloradói Egyetemen működő Nemzeti Hó és Jég Adatközpontban (NSIDC), ahol folyamatosan műholdon figyelik a Larsen selfjeget, az új-zélandi kutatóhoz hasonlóan vélekednek. A központ részéről Ted Scambos úgy nyilatkozott, hogy az Antarktisz néhány selfjege már közelebb van a leszakadáshoz, mint korábban feltételezték.
Naish a továbbiakban elmondta, hogy a Larsen leválása óvatosságra int a Déli-sarkvidék 536 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, Franciaország méretével vetekedő legnagyobb selfjege, a Ross-tengeri stabilitásával kapcsolatban. “Különösen akkor válik sebezhetővé, amikor az Antarktisz nyugati része felől érkező hatalmas jeges áramlatok lassulni kezdenek vagy akár megállnak” – mondta. Az új-zélandi tudós szerint még a Ross selfjég részleges letöredezésének is globális jelentősége lesz, mert “drámaian befolyásolná az óceáni áramlatokat és az éghajlatot”. Ha a világon az átlagos hőmérséklet-emelkedés ebben az évszázadban is eléri a 3 Celsius-fokot, ahogy az éghajlati modellek jelenleg jósolják, törékennyé válhatnak az Antarktisz nagyobb selfjegei, köztük több a Weddell-tengeren – állítja Naish. A kutatók még túl keveset tudnak az antarktiszi jégtakaró viselkedéséről ahhoz, hogy biztonsággal előrejelezhessék: érintetlenek maradnak-e a selfjegek évtizedeken vagy évszázadokon át – tette hozzá.
Hat ország képviselőiből álló tudományos csoport készül arra, hogy jövőre fúrásokat végezzen a Ross selfjég tengermedrében egy tudományos kutatás részeként, ami a térségbeli selfjegek éghajlati változások alatti viselkedését veszi szemügyre. A tervezett kutatás, amelyben új-zélandi, egyesült államokbeli, brit, olasz és német tudósok vesznek részt, magában foglalja a legmélyebb magfúrást, amelynek elvégzését valaha megkísérelték az Antarktiszon – írta az AP.
2002. március 25.
