Környezetvédelmi konferencia az önkéntes megállapodásokról

Felgyorsulhatna a magyarországi környezetvédelem felzárkóztatása az Európai Unióhoz, amennyiben az ipar szereplőinek lehetőségük lenne a hatóságokkal környezetvédelmi önkéntes megállapodásokat kötni – közölte Radványi András, a Környezettudományi Központ tanácsadója egy hétfői konferencián Budapesten. Az Európai Unióban már több mint tíz éve alkalmazott, úgynevezett önkéntes megállapodások olyan rugalmas környezetpolitikai eszközök, amelyek lehetővé teszik a vállalatok, iparágak számára, hogy különböző kibocsátási szintek tartása fejében előnyöket élvezzenek. A környezetbarát termelést vállaló cégek, ágazatok a környezetvédelmi hatóságokkal kötött, testre szabott szerződéseikben leggyakrabban arról állapodnak meg, hogy csökkentik az energiafelhasználást, illetve a károsanyag-kibocsátást, vagy növelik a hulladék-újrahasznosítás arányát a keletkező hulladékhoz képest. Az állam legtöbbször cserébe egyes engedélyezési, adatszolgáltatási kötelezettségeket tekintve tesz engedményeket a vállalatok számára. A tanácsadó kifejtette: Magyarországon egyelőre a jogi keretek és a környezetvédelmi felügyelőségek kapacitása nem teszi lehetővé az önkéntes megállapodások megkötésének lebonyolítását, azok folyamatos ellenőrzését. Ezeknek a fakultatív szabályozási eszközöknek a bevezetésére az Európai Unió ugyan megfogalmazott egy ajánlást, ám a magyarországi jogharmonizációs kötelezettségek, a felügyelőségek túlterheltsége a közeljövőben még nem teszi lehetővé bevezetésüket. Radványi András szerint az első önkéntes megállapodások az ország integrációjának első éveiben születhetnek meg, bár az ipar már most nagy várakozásokkal tekint elé. A szakértő szólt arról, hogy Magyarországon az önkéntes megállapodásokat a multinacionális cégek adókedvezményeire és az előbb- utóbb bevezetett környezetterhelési díjra vonatkozóan lenne érdemes alkalmazni.
2002. március 25.