A fenntartható fejlődés egy paradigma? A környezetvédelem 28 milliárdjából csak kétszázmillió jut a zöldeknek.
Nem éri meg a környezetvédelemmel foglalkozni, mert nem hoz elég szavazatot – hangzott el többek közt a Környezetvédő szervezetek Országos Találkozóján, Szarvason.
Az Országos Találkozó (OT) a zöld szervezetek és környezetünkért elkötelezettek számára ismert fogalom. Az aktív zöldek hamar megismerkedhetnek az OT határozataival és állásfoglalásaival, hiszen irányelvei meghatározóak. Az OT zöld parlament. A helyszín Szarvas, az alföldi város, melybe két irányból folyamatosan érkezhetnek a csehszlovák motorvonatok. Az állomás hatvanas évek korszakát idéző, szögletes alakja senkit nem rettent el a leszállástól. Az épület ablakában kartonpapír, rajta a várostérkép. A térképen egy piros csík mutatja az utat a főiskoláig, a találkozó színhelyéig. Az érkezőket önkéntesek segítik, kalauzolják, irányítják a buszhoz, ami megszabadítja a gyaloglás és cipekedés fáradalmaitól az érkezőket.
A február 14-én, csütörtökön kezdődő hétvégére két napon át folyamatosan érkeztek a résztvevők az ország minden tájáról. A főiskolás diáklánytól egészen a nagyszülői korosztályig mindenki képviselte magát. A színhely a Tessedik Sámuel Főiskola, a házigazda pedig a Nimfea Természetvédő Egyesület. Az Alföldön működő szervezet nem annyira ismert, mint egyes városi vagy dunántúli szervezetek, azonban értékes munkája és eredményei elismerést érdemelnek. A találkozó hivatalos megnyitója péntek délben kezdődött el. A környezetvédelmi tárcától érkező államtitkárok és egy helyettes államtitkár képviselte a kormányt. A megnyitó után plenáris ülés következett, ahol az érintett felek felsorolták problémáikat. A környezetvédelmi tárca részérőt az elvégzett feladatok sikerességét említették, összefoglalva, “megveregetve a saját vállukat”. Természetesen a problémákat is felsorolták, pl. dr. Tardy János helyettes államtitkár az őt kritizáló bizottsági tag ellen intézett kirohanást. A plenárison felszólalt a WWF képviseletében Haraszti László, aki öt pontban összefoglalta a problémákat.
Az információ monopolizálása, egyoldalú forráselosztás, hatalmi pozicionálás, rossz kritikatűrő képesség és végül: a forrás elosztáshoz kapcsolódók elfejtik, kinek is az adóját osztják vissza. A beszéde végén először tapsoltak a teremben résztvevők, egyetértésüknek hangot adva. A megnyitó és a plenáris ülés után a környezetvédelmi tárcától érkezettek eltávoztak. Az előadóból kizúduló háromszáz ember kis csoportokban beszélte meg a hallottakat. A folyóson sorakoznak a nagyobb szervezetek standjai, kiadványai és felhívásai. A tucatnyi kiállító részletes betekintést kínált a tevékenységi körébe, amely az atomenergiától a patakok rehabilitációjáig minden terültet érint, de még így is kevés amit tenni tudnak a szervezetek. A sort pedig a Krisna felekezet pultja zárta, ahol mindféle természetes enni- és innivaló lehetett kapni.
A rövid szünet után következett a mindenki érdeklődésére számot tartó plenáris ülés, amelyen a legújabb problémák felvetése, új szervezetek bemutatkozása követte.
A Zamádiért Egyesületet a helyi lakosok az érdekeik védelméért hozták létre. Az egyesület sikeresen küzdött olyan multik ellen, akik a törvényeket semmibe véve építettek volna adótornyot, vagy rendeztek volna Road-showkat a környék lakóinak a pihenését zavarva. A Piliscsabáért Egyesület kulturális célokkal indult, azonban kénytelen volt a nagyközség vezetősége ellen is fellépni, amely hatalmas külterületet akar belterületté nyilvánítani tisztázatlan körülmények között. A lakossag tiltakozása hatására – lehetetlen időpontú népszavazást írtak ki, amelyen a közősség 33%-a vett részt, és 98%-ban szavaztak a bővítés ellen. A szavazás azonban érvénytelen, mivel nem érte el az 50%-os küszöböt.
A két egyesület bemutatkozása és problémáik ismertetése után felszólalások következtek a környezet kérdéseiről. Kijelentések és kérdések váltották egymást. Elsőként egy kijelentés, a zöld mozgalom nem egyenlő a Zöld Párttal, amely minden eszközt kihasználva keres képviselőket. Több kérdés merült fel a kérdezőkben: A támogatások rossz elosztási rendszere, a személyes kapcsolatok befolyásoló hatása a döntésekben, a nemzetközi jogi egyezmények lassú és pontatlan átvétele és egy seregnyi probléma, amelyre a szombati nap folyamán szekció megbeszélések után állásfoglalásokat adott ki az OT.
Péntekre várták Illés Zoltánt, a környezetvédelmi bizottság elnökét, országgyűlési képviselőt kötetlen beszélgetésre, de a program elmaradt, és szombat estére csúszott. Az este folyamán szekcióbeszélgetéseken lehetett egyes lokális problémákban elmélyülni, majd kötetlen beszélgetések és olykor szenvedélyes viták következtek a jövőt illetően. Hajnalban mindenki fáradtan, de egyeztetett véleménnyel és egyetértésben tért nyugovóra.
A szombat reggeli program lassan indult a hajnalig tartó beszélgetések hatására, de a szekció programok széles tárháza mindenki érdeklődését felkeltette. Minden szekcióhoz felkértek egy koordinátort, aki egyben a téma szakértője. Az általa készített állásfoglalás javaslatot tárgyalták, Fogadták el a változtatások jegyében, és nyújtották be a plenáris ülés elé, aki megszavazta a végső állásfoglalást.
A Rio+10 a fenntartható fejlődés szekcióban elmondták: a politikai változások segítették a környezeti problémák előtérbe kerülésének, a környezetet nem végtelenségig kihasználható látásmódok. A politika elsődleges célja nem a konkrét környezetvédelem elsődlegessége, hanem a szegénység felszámolásával, egy mindenki számára meghatározott szociális jólét, etikai- anyagi- szellemi síkokon történő felzárkóztatása (minek?), különben a környezeti problémák tovább nőnek. (értelme?) A közép-kelet-európai országok más típusú problémával küzdenek, nehezen találják a helyüket. Bekerültek a leggazdagabb országok mezőnyének végére, ahol már nekik is segítséget kellene nyújtani, támogatni a legszegényebbeket, de még ők is segítségére szorulnak, ezzel egyfajta lebegő helyzetbe kerültek. A fejlettebb nyugati problémák az új technológiák átvétele és a környezetvédelmi problémák egyszerre érik el őket, hasonló hatást mutatva a legfejlettebb államokhoz. Az egyeztetés roppant nehéz, mivel pl. az USA sem fogadott el környezetvédelmi korlátozásokat a recesszió hatására hivatkozva, azt állítva, hogy a környezetvédelem versenyképtelenné tenné a gazdaságot, és az életszínvonal csökkenéséhez vezethetne.
Gyulai Iván szerint a fenntartható fejlődés paradigma, és szükséges a paradigmaváltás, a jelenlegi problémák valóságos okait kell feltárni, és új etikai megállapodással kell változtatni a jelenlegi helyzeten, amely csak a felszínt zavarja fel, csak még több problémát felbolygatva. A jelenlegi szabályozás (pl. a mezőgazdasági támogatás) a gépek üzemanyagköltségét támogatja, ezzel csak a károkat (légszennyezés, talajerózió) fokozzuk! Az ember maga lassabban és nehezebben tud termelni, de kisebb környezeti ártalmakkal, a valódi fenntarthatóság jegyében. Végső konklúzióként egy mondatát kellene megjegyeznünk:
Nem az eddigi bűneinket oldjuk meg, hanem ne bűnözünk!
A szekcióülések után délután következett ismét egy plenáris ülés, amelyen a politikai pártok képviseltették magukat. Minden párt megjelent, kivéve a Független Kisgazda Pártot. A plenáris ülés az állásfoglalások megszületése miatt egy órát késett, így csak öt órakor kezdődhetett a fórum. Minden pártnak tíz perc állt rendelkezésre, hogy kifejtse álláspontját és helyzetértékelését. A beszélgetést moderátorként Láng István akadémikus, az Országos Tanács alelnöke vezette. Az első felszólaló Medgyesy Balázs a FIDESZ színeiben.
Medgyesy ülve sorolta fel a négy év környezeti eredményeinek összefoglalását. Beszédében elmondta a környezeti diplomácia sikereit, az erdei iskola-program felfutását, a terveikben szerepel minden iskolás gyermek eljutatása legalább egyszer ezekre a helyekre. Az ipari energia és károsanyag-kibocsátás csökkenésének sikereit is kiemelte.
Az MSZP színeiben Szili Katalin érkezett az OT- ra, aki a pódiumhoz sétálva mondta el beszédét és észrevételeit, a jelenlegi kormánypártot bírálta, és a saját programjukat ismertette. Választási győzelmük esetén ígéreteket tett a változásokra, az OKVT (Országos Környezet Védelmi Tanács) szerepének erősítésére, a meghozott hulladéktörvény elindítására és támogatására, a civil szerveztek szerepének erősítésére.
Az SZDSZ képviseletében Bausehenber Péter elmondta: azért nincsenek hathatós környezetvédelmi intézkedések, mert nem hoz százezres szavazótábort a környezetpolitika a pártoknak, és kiemelte: a NAT átalakításában nincsenek megfelelően kidolgozott környezetvédelmi koncepciók. Az SZDSZ terveiben szerepel, hogy minden termék árának egyik komponense a környezet legyen, melyet egy újrafelhasználási alapba jutatva a természet érdekeiben használnának fel.
A MIÉP- et Kiss Andor képviselte, aki a kormányt bírálva elmondta: a hároméves miniszterelnöki beszámolóban egyszer sem hangzott el a környezetvédelem szó, ami rámutat, mennyire periférikus probléma a környezet a kormány számára. A párt jelszava: Takarítsuk ki az országot! – felzúdulást váltott ki a teremben. A felszólalásában még elmondta, hogy véleménye szerint a határidők és az elhatározások pontos betartása lehet a jövőbeni cél, pl. a szennyező gépjárművek végső kitiltása, vagy pályázatok esetében kevesebb pályázat, de azok teljes támogatása, és szigorú ellenőrzés a végrehajtás során. A megszabott idejű beszédek után a reagálások és kérdések egész sorra következett, melyben minden pártot bíráltak, és jövőbeni hathatósabb együttműködést kértek a környezetvédelem ügyében. A jócskán vacsoraidőbe nyúló beszélgetések vége után következett A mozgalom jelene és jövője című beszélgetés, amelyen számos véleményt meghallgattak és megbeszéltek a szervezetek képviselői. Ez a vita egészen hajnalig tartott.
Vasárnap reggel már mindenkin a kifáradás jelei mutatkoztak, és a plenáris ülésen a szekciók állásfoglalásának elfogadása következett. Ezen állásfoglalások közül néhányat kiragadva bemutatunk.
A 2002. évi Országos Találkozóján összegyűlt szervezetek véleménye szerint a genetikailag módosított élőlények mezőgazdasági alkalmazása nem összeegyeztethető a Magyarország számára követendő, fenntartható mezőgazdasági fejlődési modellel. Ezért kívánatos lenne ezek hazai kibocsátására és felhasználására vonatkozóan legalább tízéves moratórium meghirdetése.
A NAT kötelező felülvizsgálata során vizsgálják meg, hogy a kerettantervek bevezetésével az iskolákban milyen módon valósul meg a környezeti nevelés. Amennyiben szükséges, a környezeti- és a fenntartható fejlődésnek megfelelő nevelési elvek megvalósulása érdekében módosítsák az oktatáspolitikai dokumentumokat.
A Tisza szekciójának plenáris ülés által elfogadott ajánlása: a Tisza menti árvédelem nem különíthető el a térség gazdasági- társadalmi-természeti folyamataitól, ezért felkérjük a kormányt, hogy olyan komplex rendezési tervet dolgozzon ki, amely az árvédelem, a vidékfejlesztés, a környezet és természetvédelem és az Európai Unióhoz történő csatlakozás során átalakuló mezőgazdaság szempontjait is magában foglalja, megteremtve az ott élők megélhetési feltételeit és létbiztonságát is.
2002. évi OT Természetvédelmi szekciójának plenáris ülés által elfogadott ajánlásai:
A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program 2003-tól az eredetileg elfogadott költségvetéssel folytatódjon, és a következő 3 év alatt költségvetése érje el az agrártámogatások 10 %-át. Az állam tulajdonában lévő erdők kerüljenek egységesen nonprofit (kincstári) igazgatás alá, és minden évben kapjanak 2 km autópálya építési költségeivel azonos mértékű költségvetési támogatást. Az új erdők telepítése olyan területeken történjen, ahol természetszerű erdők létesíthetők. A lesüllyedt talajvizű területeken állítsák le a tájidegen fafajok telepítését, és dolgozzanak ki átfogó tervet a megfelelő talajvízszint visszaállítására. Az alföldi térség hosszú távú és fenntartható megőrzésére készüljön átfogó koncepció, amelynek megvalósításához magas szintű jogszabály és költségvetés is kapcsolódjon. Dráva szekció. Az Országos Találkozó elítéli a Dráva hajózási kiépítésének az Országos Területrendezési Törvény tervezetébe foglalt tervét, valamint a törvénytervezetben szereplő egyéb folyamcsatornázási és vízlépcső-építési terveket is. E terveket a vízügyi tárca 10 évi belföldi és nemzetközi lobbizással juttatta el a törvényhozási elköteleződés előtti utolsó állapotba, úgy, hogy ennek során a tudomány képviselőinek intelmeit félresöpörte, a társadalmi észrevételeket negligálta. A Találkozó felhívja a közvélemény és a döntéshozók figyelmét arra, hogy a garantált minimális vízmélységnek a mostani alig több mint 1 méterről 2,70 méterre való növelése a jelenleg szabadfolyású folyó sok méter magas töltések közé zárásával valósulna meg, ami Európa legnagyobb, még viszonylag természetközeli állapotú folyami tájának halálát jelentené.
Kozák Tibor
2002.04.04.
