A szaktárca önállóságának megőrzését, a környezetügy – az EU-csatlakozással szükségszerűen együtt járó – felértékelődését és a kormányzati ciklusokon átívelő Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtását várják a zöldek a nyáron hatalomba lépő új kormánytól. A civil környezetvédők lapunknak azt is elmondták: hiányolták a választási kampányból a környezeti értékekkel kapcsolatos üzeneteket.
– A környezet szempontjából a folyamatos munka lenne a lényeg: azt szeretnénk, ha a hangsúlyokat, a prioritásokat nem kellene kormányonként újragondolni – fogalmazott Haraszthy László, a WWF Magyarország igazgatója, amikor a kormányváltás esetleges környezetvédelmi következményeiről kérdeztük. Szerinte most mégis szükség van valamennyi változtatásra: fontos, hogy az új kormányban a környezetügy – az EU-csatlakozási folyamat részeként – markánsabb képviseletet kapjon.
Mint Haraszthy elmondta, a folyamatosságot elvileg az 1996-ban elfogadott, 2002 végéig szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) biztosítja, amiatt is, hogy annak teljesítése az 1998 és 2000 közti időszakra jellemző helyben járás miatt kétéves késésben van.
A zöldek egyeztetett álláspontja, hogy a tárcának a vezető kormánypárthoz kell kerülnie, a kisebb partnerekkel rossz tapasztalataik vannak. Csak olyan minisztert tartanak elfogadhatónak, aki környezetpolitikusként vagy szakértőként már tekintélyt szerzett. Haraszthy László pozitív előjelnek tartja, hogy Medgyessy Péter egyoldalúan aláírta a zöldek tavaszi országos találkozóján megfogalmazott, többek között a zöldterületek védelmét és az újabb vízlépcsőépítések elkerülését tartalmazó kívánságlistát.
A 12 pontból álló, a következő kormány figyelmébe ajánlott javaslatokat egyébként márciusban Orbán Viktornak is elküldték, ám a Fidesz vezetésétől máig semmilyen reakció nem érkezett. Ezt Haraszthy mellett Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke is sajnálatosnak tartja, főleg amiatt, hogy a másik aláírás akkor is sokat érne, ha történetesen ellenzéki politikustól származik. – Kevés terület van, ahol nagyobb szükség lenne konszenzusra – érvelt Lukács András.
A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint a városi tömegközlekedés és a vasút támogatása, illetve a kamionok által okozott környezeti károk – az EU-ban egyre terjedő – megfizettetése az a terület, ahol a távozó kormány sürgősen orvosolandó problémákat hagy maga után. Előrevetíthető azonban, hogy az új kormányzattal is lesznek viták: a budapesti négyes metróvonallal kapcsolatban például változatlanul elutasító a Levegő Munkacsoport véleménye. – Számításunk szerint a beruházás 8 évig is eltarthat, s ezalatt szinte minden fejlesztési forrást elvinne. Ugyanakkor a beruházók által megrendelt tanulmányok is kimutatták, hogy a forgalom és a légszennyezés nem csökkenne számottevően az új metróvonal következtében.
Lukács András a környezetvédelmi tárca önállóságának fenntartására számít, különösen azután, hogy azt az említett 12 pontos lista is tartalmazza. A szakértő szerint a tárca, illetve a környezetvédelem súlyának növekedése társadalmi és gazdasági kényszer is: igaz ugyan, hogy a hiányzó zöldberuházások igen drágák, de az elmaradásuk miatt az országot ért kár ennél is nagyobb. Példaként a városok terjeszkedését, a zöldövezetek beépítését említette. – A folyamatot a városi életminőség romlása, a környezetszennyezés növekedése indította el, ám hosszabb távon biztosan az elvándorlás a drágább: új utakat, iskolákat, csatornahálózatot kell építeni, s közben az egyre kevésbé kihasznált városi infrastruktúrát is fenn kell tartani.
Terjedelmes hiánylistával rukkolt elő kérdésünkre Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) aktivistája is. Szerinte jogszabályokkal – például a csomagolóanyagokról és a betétdíjas rendszerekről szóló rendeletekkel – is adós maradt a kormány, még súlyosabb gond azonban, hogy négy év alatt semmilyen előrelépés nem történt a környezetvédelmi háttéripar kiépítésében. Emiatt azután a szelektív hulladékgyűjtés sem terjed, hiszen számos hulladékfajtát lehetetlen Magyarországon gazdaságosan feldolgozni. Ugyancsak nem sikerült megoldást találni a budapesti hulladékégető füstgázainak tisztítására – igaz, a Humusz szerint a kiválasztott módszer, a szűrőfilter felszerelése nem is a legelőnyösebb: az erre szánt 9 milliárd forintból akár egy új, korszerűbb égetőt is lehetne építeni.
Szilágyi László sajnálatosnak nevezte, hogy környezetvédelmi téma – az utolsó napokban szóba került gátépítési kérdést leszámítva – egyáltalán nem szerepelt a választási kampányban. – Szomorú, hogy a pártoknak a jelek szerint nincs olyan környezeti jövőképe, amit érdemesnek tartottak volna megosztani a társadalommal – jegyezte meg.
Hargitai Miklós
2002-04-24
