Az idén május végéig az EU összes tagállama, augusztusig pedig, nagy valószínűséggel, mindegyik uniós társult ország – Magyarország vélhetően később, de még az idén – csatlakozik a 1997-ben született kiotói jegyzőkönyvhöz, amely az éghajlat-változási problémákat hivatott kezelni, és amely egyben szigorítja a Rióban 1992-ben, az ENSZ égisze alatt született, hasonló tartalmú keretegyezményt. Csehország és Románia már csatlakozott a fent említett nemzetközi megállapodáshoz, Magyarország pedig kormányhatározatban fejezte ki ez irányú szándékát.
A tíz ével ezelőtt Rióban aláírt keretegyezménynek napjainkra gyakorlatilag minden ország részese lett, de ennek ellenére nőtt az üvegházhatást erősítő gázok – például a szén-dioxid és a metán – légköri kibocsátása. Bár az aláírók közül a fejlettebb és az átmeneti gazdasággal rendelkező országok azt vállalták, hogy 2000-re a kibocsátásuk nem haladja meg az 1990-ben mért értékeket, ezt az aláírók jelentős része nem tartotta be.
Emiatt vált indokolttá a keretegyezmény kiegészítése, azaz a kiotói jegyzőkönyv megalkotása, amelyben 38 országra nézve – egyebek közt – az áll: a csatlakozók vállalják, hogy 2008 és 2012 közt az 1990-es kibocsátáshoz képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik a légkörbe jutó, üvegházhatású gázok mennyiségét – magyarázta Faragó Tibor, a szaktárca szakértője. Az aláírók közül némelyek azt vállalják, hogy csökken a kibocsátás, néhányan a növekedés mérséklését garantálják. Míg Ausztrália például arra tett ígéretet, hogy kevesebb mint 8 százalékkal emelkedik a kibocsátásának mértéke, addig az EU átlagosan 8 százalékkal, Magyarország pedig 6 százalékkal csökkentené ugyanezt.
Ismeretes, hogy az egyik legnagyobb szennyező, az USA – George Bush elnök beiktatását követően – “kiszállt” a kiotói jegyzőkönyv végrehajtásából. Mindemellett az elmúlt év végén, Marokkóban lezajlott tanácskozás vitathatatlan eredménye, hogy a kiotói jegyzőkönyv végrehajtása elől elhárultak az akadályok. (TTE)
2002-04-25
