Mielött véleményt alkotnátok a múlt héten Pécs- Pogány füves repülőtéren történt ürgementö akcióról, értdemes tudnotok az alábbiakat is:
Hét éve foglalkozom ürgék etológiájával, ökológiájával az ELTE Etológia Tanszékén. Ebből a témából írtam a szakdolgozatomat 1997-ben és ebből készítem a doktori disszertációmat is. Több magyar és nemzetközi publikációnk is megjelent evvel kapcsolatban (akit érdekel, hozzáférhetőek pl. . Kis, J., Váczi, O., Katona, K. & Altbäcker, V. (1998): A növényzet magasságának hatása a cinegési ürgék élöhelyválasztására. Természetvédelmi Közlemények, 7: 117-123., Váczi, O. & Altbäcker, V. (1999): Füves repülőterek ürgeállományának felmérése. Természetvédelmi Közlemények, 8: 205-214. A Környezetvédelmi Minisztérium Nemzeti Biodiverzitás- monitorozó Rendszer ürgeprogramjának szakmai koordinálását végzem, igy elég jó rálátásom van az országos ürgeállomány helyzetére.
Felkértek minket, hogy a repülőtéren tervezett, betonozott kifutópálya építése miatt, az érintett területekről az ürgéket telepítsük át egy alkalmas területre. A legjobb tudomásom szerint van érvényes építési engedélyük, de az bizonyos, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Parktól beszerezték a szükséges természetvédelmi engedélyeket. Többek között a mi javaslatunkra az ürgeállomány védelmében sok kompromisszumba belementek. Egyrészt a leendő beton felületnek megfelelő, korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területet begyepesítenék megfelelő fűkeverékkel. Ugyanilyen gyeppel vetik majd be a beton két oldalán megbolygatásra kerülő széli területeket is. A munkálatokat vagy az ürgék téli álma alatt végzik, vagy védőfalat vonnak az építési terület köré, hogy ne zavarják a területen maradt állatokat. A végeredmény, a feltételek betartásával, egy a maival azonos méretű, vízelvezetés szempontjából az ürgék számára alkalmasabb, földi ragadozóktól (elsősorban kóbor kutyák) kerítéssel védett ürge élőhely lesz.
Az építkezéssel érintett és kitelepített terület a repülőtér kb. 15%-át érinti, melynek 75%-a, a fentiek szerint, az építkezés befejezéseként visszafüvesítésre kerül. A befogott mintegy 800 állat a Duna-Dráva Nemzeti Park területén lévő legelőre került, előrefúrt egyedi lyukakba. A legelső tapasztalatok szerint az állatok legnagyobb része elfogadta az új élőhelyet és intenzív lyukásásba kezdtek. A befogást 6 nap alatt bonyolítottuk le, 20-25 egyetemi hallgató részvételével, élvefogó hurkos módszerrel, mely tapasztalataink szerint bár jóval lassabb és munkaigényesebb az öntésnél, az állatok számára kíméletesebb, hiszen a lyukba történő és nem mérhető belefulladást kiküszöböli, azonkívül a szárítás közbeni megfázás sem fenyeget.
Az áttelepítést avval a feltétellel vállaltuk el, hogy azt kizárólag ilyenkor, az ürgék szaporodási ciklusának elején végezzük és a befogás után azonnal beszántják az érintett területet. A szántás kizárólag az ürgék védelmében történt, egyébként még nem kezdtek volna bele a talajmunkákba. Amennyiben a befogás és a talajmunkálatok között akár csak napok is elteltek volna, a környező állatok hamar behúzódtak volna a kiürített területre. Szintén az ürgék érdekeit szem előtt tartva a szántás nem mélyszántás volt, ez csak 20-25 cm mély talajréteget érintett. Természetesen nem gondoljuk, hogy minden egyedet sikerült az érintett területről kifognunk! Azonban a szántás során elmetszett ürgelyukakat megvizsgálva (és ezt bárki megteheti a helyszínen) alátámasztást nyert az a korábbi tudásunk, miszerint az ürgék a tavasztól őszig terjedő időszakban 25 cm-nél mélyebben, 60-100 cm mélyre hatoló üregrendszert ásnak a talajba. A bentmaradt egyedek tehát nem lehettek az eke áldozatai! A szántási munkák befejeztével ki tudják ásni magukat és elvándorolhatnak a környező területre. A befogás és a kiengedés során mindig jelen volt a DDNP képviselője, hogy az engedélyükben meghatározott feltételek teljesülését ellenőrizze! Vállaltuk továbbá, hogy figyelemmel kísérjük a repülőtéri ürgeállomány és az áttelepített állomány további sorsának alakulását. Amennyiben ezen felül bárki további információkra kíváncsi, kérem vegye fel velem a kapcsolatot, szívesen állok rendelkezésére. Amennyiben valaki segítségét szeretné felajánlani az ürgék védelmében, pl. a megállapodás szerinti feltételek teljesülésének figyelemmel kisérésében, szívesen fogadjuk! Úgy gondolom, hogy minden esetben érdemes felemelni szavunkat, a természetet ért fölösleges beavatkozás ellen, azonban mielőtt állást foglalnánk, érdemes körüljárni a helyzetet. Előfordulhat, hogy a beavatkozás hiányával többet ártunk, mint amekkora kárt maga a beavatkozás okoz. A füves repülőterek jelenleg az ürgék legbiztosabb lelőhelyei, ezért minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy fennmaradjanak és kezelőik vegyék figyelembe a területükön élő védett rágcsálók legalapvetőbb szükségleteit. Az ürgéket tekintsék társbérlőknek és ne közellenségként tartsák számon! Természetbaráti üdvözlettel,
Váczi Olivér (30) 286-11-88
voli@ludens.elte.hu
