A Sió-csatorna nem a Balaton vízgyűjtő területe, ezért nem is kell betartani a Balaton védelmére alkotott, szigorú vízminőség-védelmi előírásokat – így vélekedik a Somogy megyei tiszti főorvos. Dr. Léhmann György siófoki ügyvéd ezt kifogásolva a Környezetvédelmi Főfelügyelőséghez, illetve a szakminisztériumhoz fordult.
A környezetvédelmi, a vízügyi és az egészségügyi tárca együttes rendeletbe foglalta 2001-ben a Balaton és a vízgyűjtő terület vizeinek vizsgálatát és minősítési rendjét. Ez az uniós tagsághoz szükséges környezetvédelmi előírások kapcsán vált szükségessé. A vizeket szenynyező anyagok határértékeit az egyes, kiemelt kategóriába sorolta azon települések vízfolyásait, melyek a Balaton vízgyűjtő területéhez tartoznak. Így – véli az ügyvéd – Siófokét, Siójutét és Balaton-szabadiét is. A szennyező forrásokat vizsgáló rendszer mintavételi helyei között szerepel a siófoki szennyvíztelep, s ennek befogadója, a Sió-csatorna is. Dr. Léhmann György szerint a DRV Rt tisztítótelepéről a Sióba bocsátott szennyvíznek a kiemelt kategóriába sorolt határértékeknek kellene megfelelni. A Sióba kerülő tisztított szennyvíz mutatói azonban ezeket a határértékeket többszörösen túllépik. A Somogy megyei tiszti főorvos arról tájékoztatta az ügyvédet: a Sió esetében csak a hatodik, tehát legenyhébb kategóriának kell megfelelnie a szennyező határértékeknek, hiszen a csatorna nem a Balatonba, hanem a Dunába ömlik. Ebből következően a Sió nem a Balaton vízgyűjtő területe.
– A Környezetvédelmi Főfelügyelőséget és a Környezetvédelmi Minisztériumot is értesítettem arról (egyben kértem az ügy kivizsgálását), hogy véleményem szerint az uniós csatlakozás érdekében alkotott jogszabályok megcsúfolása az, hogy a szennyvizet a Sióba eresztik – mondta az ügyvéd a Somogyi Hírlapnak.
– A DRV Rt siófoki tisztítótelepén ártalmatlanított szennyvíz laboratóriumi adatai között észleltem egyebek közt, hogy literenként 10 milligramm ammónia található benne – mondta dr. Léhmann György. – Az ivóvíz-fertőtlenítéshez elengedhetetlenül szükséges klórnak is jelen kell lenni a szennyvízben, de az első számú, kiemelt kategóriájú területen, vagyis a Balaton vízgyűjtőjén az előírás sem klór, sem ammónia jelenlétét nem teszi lehetővé. Májer József, a DRV Rt dél-balatoni igazgatóságának a vezetője azt nyilatkozta a Somogyi Hírlapban: a tisztított szennyvízben az ammónia a 10 mg/liter értéket nem haladja meg, klór pedig nincs benne. Egyiket sem értettem, mert egyetlen milligramm ammónia sem lehetne benne, klór pedig szerintem akkor nincs, ha nem fertőtlenítik az ivóvizet. Márpedig eddig úgy tudtam, fertőtlenítik. A tiszti főorvos válasza után lett világos számomra, amit Májer József az ammóniatartalomról állított. Úgy vélem, hogy az ivóvíz a felhasználás után szennyvíznek tekintendő és a klórt a szennyvíztisztításkor sem lehet eltávolítani. Be kell látnom: mind Májer József, mind a tiszti főorvos kénytelen a tényeket, jogszabályokat félremagyarázni. Valószínűleg nincs mód a költségek miatt a szigorú előírások betartására. A megoldás ugyanis az lenne: Siófokon, Szabadin és Siójuton túl, a Balatontól legalább 15 kilométerre vinni a hatodik, tehát legenyhébb vízminő-ségvédelmi kategóriának megfelelő tisztított szennyvizet, s ott kellene a Sió-csatornába engedni.
Sehol nincs leírva, hogy a Sió-csatorna a Balaton vízgyűjtő területe – állította Májer József. – A szenny-víztisztító telepet a 2010-ig érvényes vízjogi engedély szerint üzemeltetjük. Mi eszerint tevékenykedünk; az a dolgunk, hogy betartsuk, amit előírnak. Az 1984-es OVH-rendelet alapján a Sió a VI. vízminőségi kategóriába tartozik. Azt is tudjuk, milyen feladatok várnak ránk. 2003-tól érvényesek az új, az uniós előírásoknak is megfelelő rendeletek. Ezek szigorúbbak és jobban büntetik az előírások megszegőit. Három kategória lesz a mostani hat helyett. Tévedés az is – mondta Májer József –, hogy Siófok (és Szabadi, Siójut) minden vízfolyása a Balaton vízgyűjtője. Az említett rendelet csak azt sorolja föl, hogy mely településeken vannak sérülékeny vizek, s külön jogszabály határozza meg a határértéket a szennyezett anyagoknál.
**************************************************
Szigorítás 2003-tól
Májer József, a DRV Rt dél-balatoni igazgatóságának vezetője szerint megszülettek ugyan az új, uniós előírásoknak is megfelelő és szigorúbb követelményeket szabó rendeletek, ám csak 2003-tól lépnek hatályba.
2002.06.10
