Géppel vagy kézi eszközzel vágják-e le az idén a Balaton több mint ezer hektárnyi nádasát – erre a kérdésre szeretne választ kapni a kutatóktól a nádvágást szervező Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltsége. Fejér Vilmos, a siófoki székhelyű balatoni vízügyi kirendeltség vezetője elmondta: a tó alacsony vízállása miatt a taposás a nádasokban nagyobb kárt okozhat, mint amekkora haszonnal jár a nád levágása.
A nehezebb nádvágó gépek a sekély víz miatt a nád szárazon maradt tövét és gyökérzetét is megsérthetik, elpusztíthatják, ezért szükséges megfontolni, milyen módon engedélyezhető a jég borította Balatonon a nádvágás. Állásfoglalást kértünk a téli nádvágásról a keszthelyi egyetemtől, amelynek a szakemberei már részt vettek a balatoni nád ötévente esedékes minősítésben, mert az alacsony víz miatt kényessé vált az aratás – közölte Fejér Vilmos. A vízügyi igazgatóság az egyetem szakvéleménye alapján dönti el, hogy a korábbi évek gyakorlatához hasonló módon foghatnak-e hozzá az erre vállalkozók a nádvágáshoz, vagy változtatásra lesz szükség.
Az elsősorban az emberi beavatkozások miatt fogyatkozó balatoni nádasok jelenleg mintegy másfélezer hektárt tesznek ki. Tavaly a vízügyi igazgatóság 1.100 hektár nád kisebb-nagyobb géppel vagy kézi erővel való levágására az év végén szerződött (a pályáztatás, az engedélyezés és a megállapodás után) huszonegy vállalkozóval és tizenkét önkormányzattal. A Balaton közel 600 négyzetkilométeres vízfelületéből a 235 kilométer hosszú part melletti részeket borítja, megszakításokkal, nádas. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park védelme alatt 106 hektár nádas áll. A nagy természeti értéket képviselő, védett balatoni nádasokat nem vágják le minden évben, mivel az itteni nádaratásra különleges óvó rendszabályok érvényesek.
2002. november 25.
