– A bhopali vegyi katasztrófának még ma is van káros hatása
– Fogynak a budai zöldfelületek – a Jövő nemzedékek képviseletének jelentése
– A környezetvédelemben a megelőzés lenne a legfontosabb – állítják a piliscsabai környezetvédők
Már több, mint egy évtidete történt az indiai Bhopalban, a Union Carbide vegyigyárban egy katasztrófa, amelyben sokan életüket vesztették vagy súlyosan megsebesültek. Amikor Berecz Béla kollégám Indiában járt a tragédia hatásairól is kérdezte dr. Anil Prakost, a bhopali Barkatulla egyetem Biotechnológiai tanszékének vezetőjét.
Berecz Béla
Indiába látogattunk, ahol Bhopal városában beszélgetünk. Tanár úr, Ön minden bizonnyal fiatal volt még akkor, amikor az a bizonyos vegyi katasztrófa lejátszódott az Önök városában. Hogyan élte meg ezt a tragédiát?
Anil Prakos
A vegyi katasztrófát itt Bhopalban a Union Carbide okozta. A különféle műtrágyákat gyártó vegyiművekből a robbanás következtében gáz szivárgott ki. Borzalmas volt. A gáz éjszaka szivárgott, amelynekl következtében kétezer ember halt meg abban az időszakban, és a mai napig is vannak, akik a gáz akkori belélegzése miatt, különféle egészségügyi problémáktól szenvednek, például a magas vérnyomás, a különböző szembetegségek, és néhány genetikai elváltozás is előfordult. Ez valóban tragédia volt Bhopal, illetve India számára, sokkolta az egész ország lakosságát.
Berecz Béla
Milyen ökológiai katasztrófát idézett elő a gyárban történt robbanás?
Anil Prakos
Az ökológiai egyensúly felbomlását tekintve, a gázszivárgás több növényfajtára hatással volt. A tavakban a halak elpusztultak vagy megbnetegedtek, és a vegetációban a gáz komoly változásokat okozott. Néhány növényfaj elsorvadt és a levegő abban az időban erdősen szennyezett volt. Egy ilyen tragédia természetesen nagymértékben hat az emberek életére, főleg itt a régióban, de egész Indiában is. Megismerve mindenki elgondolkodik rajta. Ennek eredményképpen az emberek szivesebben használnak azóta természetes alapanyagú szerves trágyát és növényvédőszert. Az embereknek és a termőföldnek, valamint a mikroflórának és a faunának nagyon sok bajt okozó vegyszerek helyett. Személyes véleményem, az hogy a vegyszerezést meg kellene szüntetni, hogy ilyen tragédia ne történhessen meg, az élő szervezet, a növényzet vagy a termőföld ne károsodhasson.
Berecz Béla
A szörnyű tragédia óta az embereknek és az élővilágnak mennyiben sikerült regenerálódni?
Anil Prakos
Jelenleg még nem tudjuk pontosan megmondani a veszteségeket, nincsen elképzelésünk arról, mikor lesz ugyanolyan a mikroflóránk, mint a katasztrófa előtt. Sokat kell kutatni, tanulmányozni, hogy kiderüljön, mely fajokat vesztettük el végleg, és melyek regenerálódtak.
Berecz Béla
A katasztrófa sújtotta területek revitalizációjához milyen módon fogtak hozzá, és sikerült-e már valamilyen eredményt elérni?
Anil Prakos
Az emberek rehabilitációját tekintve a kormány gondoskodott a szenvedők gyógykezeléséről. A mikroflórát és a faunát tekintve még kutatás folyik. Gondoskodunk róla, hogy a katasztrófa sújtotta terület élővilága újraéledjen.
Berecz Béla
A vegyi üzem által okozott környezeti károsodás milyen módon hatott a mezőgazdaságban irányító és dolgozó emberek gondolkodására? Rádöbbentette-e az embereket arra, hogy előtérbe helyezzék az ökológiai gazdálkodást?
Anil Prakos
Jelenleg Indiában a parasztok rendkívüli módon érdeklődnek az ökológikus gazdálkodás iránt. Rájöttek, hogy a régebben használt vegyszerek, a műtrágyázás nincs jó hatással a termőtalaj egészségére, és a mi területünkön a bio – növényvédőszerek használatára a kormány különös gondot fordít. Szimpóziumokat, tanfolyamokat szerveznek a parasztok számára, és a médián keresztül is oktatják a biogazdálkodást. A mi régiónkban, különösen, itt Bhopalban népszerű. Itt bio – növényvédőszereket és szerves trágyát használnak. Nitrogén lekötésére pedig pillangós növényeket ültetnek a talajba. A farmerek ezek alkalmazásával jó minőségű kukoricát termelnek. Napjainkra már ismerik és használják a biotrágyázást is, konkrétan a zöld trágyázásra gondolok.
*************************************************
Mangel Gyöngyi
A Védegylet már évek óta szorgalmazza, hogy a jövő nemzedékek érdekeit is oszággyűlési biztos védje, ezt a Kék bolygó pénteki adásában Sólyom László jogászprofesszor indokolta is. Addig amig ezt az új jogintérményt elfogadja az országgyűlés, a Védegylet éves jelentés ad ki, néhány általuk vizsgált problémáról. Idén a génmódosított élőlényekkel, a biológiai szennyvíztisztítással, a természeti területeken való gazdálkodással, és egy mintaterülettel, valamint a zöld felületek fogyásával foglalkoztak. Jávor Benedek ökológust, a Védegylet munkatársát arra kértem, hogy a zöld felület fogyására mondjon példákat.
Jávor Benedek
Az egyik problémakör amit vizsgáltunk, a belvárosi mélygarázs programnak a megvalósítása, ezek a mélygarázsok elsősorban már meglévő zöld területek helyén, a zöld területek eltüntetésével valósulnak meg, miközben a Belvárosban a zöld területek aránya rendkívül alacsony, és az uniós ajánlás alatt marad mélyen …
Mangel Gyöngyi
Igen, de azt mondják, hogy a mélygarázsok tetejére vagy visszatelepítik a fákat, vagy nem bántják a fölötte levő parkot, vagy növényzetet telepítenek oda. Ez nem valósult meg?
Jávor Benedek
Egyrészt a mélyparkolók tetején a földborítás általában elég vékony, másfél – két méter vastagságú, erre cserjék telepíthetők, de olyan nagy lombkoronájú fák, amelyeket általában kivesznek a garázsok megvalósításakor, nem maradnak meg, és erre törekvés sem nagyon látszik, tehát inkább díszkerteket hoznak létre, arról nem is beszélve, hogy azok a fák, amelyeket kivágnak a mélygarázsok építése során, ezek általában ötven – hatvan éves korú fák, és a helyükbe telepített, akár előnevelt öt – hat, vagy akár nyolc – tíz éves fák lombkorona mérete messze alatzta marad, tehát egy rendkívül erős, aktív zöld felület csökkenéssel kell számolni. Probléma még az is, hogy ezek a mélygarázsok véleményünk szerint rosszul vannak elhelyezve, tehát nem a Belváros területén kell megjelennie, hanem a Nagykörúton kívül. A mélygarázsok kifejezetten a Belvbárosba fogják vonzani a gépkocsiforgalmat, tehát ahelyett, hogy megoldanák a problémát, valójában tovább fogják fokozni, azáltal, hogy egyre növekvő autóforgalom zúdul a Belvárosra, ahol inkább az alternatív közlekedési módszereket kéne támogatni, tehát tömegközlekedést, gyalogos közlekedést, kerékpározást.
Mangel Gyöngyi
Nagyon jelentős volt, nemcsak az Önök jelentése, hanem mások véleménye, illetve mérése szerint is a főváros környéki zöld felületek fogyása, illetve a fővároson belüli, elsősorban lakópark építések következtében a fakivágások, területrablások.
Jávor Benedek
A főváros terjeszkedése saját határain belül, és az agglomerációnak a növekedése lassan eléri azt a szintet, hogy lassan összeér a két beépített terület, és Budapest körül alig – alig marad valami zöld, ami elengedhetetlen a levegőminőség biztosítása szempontjából. Itt egyrészt foglakoztunk konkrét ügyekkel, tehát egyes beépítésekkel, például a II. kerület Zivatar utcában, illetve a XVII. kerületben például egy lakópark építési tervvel, ahol jelenleg a belterületbe vonást tervezi az önkormányzat. Ezeknek a során azt tapasztaltuk, hogy amellett, hogy az önkormányzatnak nagyon súlyos felelőssége van a zöld felület fogyásban, tehát elsősorban a gazdasági érdekek és a pénzügyi bevétel az elsődleges cél, amit az önkormányzat megpróbál elérni, és nem valódi önkormányzatként, hanem vállalkozói önkormányzatként működik, emellett a jogszabályi környezet is meglehetősen problémás. Magának a fővárosnak a rendezési terve, a BVKSZ is tartalmaz olyan előírásokat, amiket nagyon könnyen lehetővé teszik ezeket a belterületbe vonásoknak, beépítéseknek a megvalósulását.
Mangel Gyöngyi
Van-e javaslatuk arra, hogy hogyan lehetne a folyamatot megállítani?
Jávor Benedek
Több javaslatot állítottunk ösze, a fák védelméről szóló kormányrtendeletnek a felülvizsgálatát kezdeményeztük, ezt bedtuk az állampolgári jogok országgyűlési biztosához, azal a kéréssel, hogy továbbítsa az Alkotmánybírósághoz. Emellett bekapcsolódtunk a főváros zöld felületek védelméről szóló szabályzatának a megalkotásába, tehát egy javaslatcsomagot készítettünk, amely az országos jogszabályoknál jelentősen szigorúbban kezelné a zöld felületeket. Úgy gondoljuk, hogy általában a jogszabályi környezet módosítása, az önkormányzatok szemléletének a megváltozása, a helyi lakosság támogatása a zöld terület védelmében, az a három pont, amelyekben eredményt lehet elérni és ezeket együtt, egymással párhuzamosan kell végezni ahhoz, hogy megállíthassuk azt a folyamatot, ami az elmúlt tizenöt évben Budapesten zajlik.
további részletek a Védegylet jelentéséről>>>>
*************************************************
Mangel Gyöngyi
Korábban már többször is beszámoltunk arról, hogy az amerikai tulajdonú Johnson Control Automative cég műanyag autóalkatrészeket gyártó üzemet akart építeni Pilisjászfalun, de a helyi környezetvédők megakadályozták az építkezés folytatását, mondván hogy az alkalmazni kívánt technológiát az Egyesült Államokban már betiltották, és a gyártás folyamata az ott dolgozók egészségét és a természeti környezetet is veszélyezteti. A cég viszont azzal érvelt, hogy megkapták az engedélyeket. Deli Árpád, a Piliscsabáért egyesület alnöke, a Pilisi Civil Fórum ügyvezetője a bírósági perek során levont tapasztalatukról beszél.
Deli Árpád
Arra gondoltunk, hogy sem az eseti bírói gyakorlatban, sem pedig a környezetvédelmi hatóságok engedélyeztetési eljárásában véleményünmk szerint nem érvényesülnek kellőképpen a környezetvédelmi törvény alapelvei, nevetesen a megelőzés, az elővigyázatosság alapelve, ezenkívül a tényfeltárással egybekötött tájékoztatás, tájékozódás és a lakosság maximális tájékoztatása arról, hogy milyen környezetállapot változás következik be, egy – egy ipari létesítmény környezetükbe telepítésekor.
Mangel Gyöngyi
Mire alapozzák azt, hogy nem megfelelően foglalkoznak a megelőzéssel, illetve az elővigyázatosság elvével?
Deli Árpád
dr. Sulyok Ágnes ügyvéd asszony, az aki most jelenleg – úgy emlékszem – öt perünket viszi ezügyben, az ő segítségével jutottunk arra a megállapításra, és a rendelkezésre álló adatok birtokában ki merjük azt jelenteni, hogy Magyarországon a Johnson Controls tevékenységét felügyelő hatóságok egyike sincs tisztában azzal, hogy a gyár pontosan milyen veszélyes anyagokat használ fel, és milyen mennyiségben, és azzal sincsenek ezek a hatóságok tisztában, hogy a gyártási folyamatok során milyen mértékű környezethasználatra és emberi egészségkárosodásra kerülhet sor a térségben. Az ÁNTSZ másodfokon, az eljárás során ki is jelentette, hogy nem ismert pontosan a vegyi anyagok mennyisége, összetétele, felhasználási módja. A környezetvédelmi felügyelet számára mindez nem volt aggályos. A környíezetvédelmi precedens perünkben, ahol a Johnson Controls az alperes, mi pedig felperesek vagyunk, több civil szervezet, abban a perben a környezet veszélyeztetésével kapcsolatos álláspontunkat rögzítettük, a bíró nem rendelt ki szakértőt, a bizonyítási indítványunkban foglaltak igazoláásra vagy felülvizsgálatára, mindenki azt hajtogatta, a gyár maga is, hogy ők mindenféle hatósági engedéllyel rendelkeznek.
Mangel Gyöngyi
Ebből az esetből bizonyos következtetéseket vontak le, és egy levelet fogalmaztak.
Deli Árpád
Levelet írtunk a miniszterelnök úrnak, az igazságügy miniszternek, a környezetvédelmi miniszter asszonynak, a Legfelső Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek, és a segítségüket kértük abban, hogy a környezetvédelmi törvény alapelveit segítsenek érvényre juttani, mind a bírói, mind a hatósági, napi aprópénzre váltás folyamatában, az engedélyeztetési eljárásban. A mi véleményünk az, hogy igazából az, hogy egy gyár milyen mértékű környezetszennyezést jelent a környezete számára, bekövetkezik-e ott környezetállapot változás egyáltalán a tevékenység engedélyezésével, ne adj isten, ingatlan értékcsökkenés előáll-e esetleg, vagy egészségkárosodás bekövetkezhet, túl a környezet károsodásán, ezek a kérdések, éppen a környezetvédelmi engedélyezési eljárás első lépcvsőjében dőlnek el, és véleményünk szerint a hatóság nem veszi egészen komolyan, gépiesen engedélyez határérték kibocsátásokat, ahelyett, hogy nagyon körültekintően mérlegelne. Meggyőződésünk, hogy a környezetvédelmi törvény az valóban ezzel a megelőzés és elővigyázatosság szemléletével korszerű, csak amikor éppen a konkrét esetben el kell járni, akkor mintha egy számítógép működne a hatósági engedélyezésben, beérkezik a kérelem, megnézik a hozzá tartozó jogszabályt és kiadják az engedélyt, anélkül, hogy mérlegelnék a határérték kibocsátás kiszabásánál, azt, hogy esetleg szigorúbb határértéket kell megadni, valamilyen szempont miatt. Például amiatt, hogy az a környezet, ahová a gyár települne, az egy teljesen egészséges, még romlatlan környezet, és ennek a környezetvédelmi törvény szellemében környezetromlást nem lehet előidézni, semmilyen ipari tevékenységgel.
2003.01.14.
