Milliónyi négyzetmétert töltenének fel
Kezd nyilvánosságot kapni a Balatonon tervezett nagyszabású természetátalakítás, miután az illetékes vízügyi hatóság elkészítette a part-rehabilitációnak elkeresztelt változtatási térképét. Ezeket egyes önkormányzatok már közszemlére bocsátották, például Balatonvilágoson, mások mélységesen hallgatnak. Ám a terv megismert részletei is hatalmas felháborodást váltottak ki, ezért január 24-én a balatonkenesei önkormányzat helyet adott egy vitafórumnak, amelyen képviseltethették magukat az észak-kelet balatoni település- és környezetvédő egyesületek is. Eredetileg oda várták Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi minisztert, s Nagy Sándort, a Miniszterelnöki Hivatal településfejlesztésért felelős államtitkárárát. Szervezési ügyetlenségből vagy más okból azonban ők nem vettek részt, a helyettük megjelent szakemberek pedig órákig kínosan vigyáztak rá, hogy szót se ejtsenek a 2000. évi úgynevezett Balaton-törvényről, amelynek az égisze alatt milliós nagyságrendben töltenék fel a tavat.
Balatonkenese-Balatonakarattya 17 kilométeres közös partszakaszából több mint öt kilométeren jelölhet ki a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság siófoki kirendeltsége sétányra alkalmas területet 30-40 méter szélességben. Ez hozzávetőlegesen 150 ezer négyzetméter, ami átszámítva legalább 25 hektárnyi víz. Hasonló nagyvonalúsággal működött a ceruza és a vonalzó Balatonaliga, Balatonvilágos, Balatonfőkajár partján is, kiegyenesítve az öblöket, beugrásokat, ami által a Balaton képe olyanná vált, mint egy mesterséges tóé.
Azt, hogy minden feltöltésre szánt méter mögött természetes vegetáció, az állatvilágnak még búvóhelye van, a változtatási rajz nem veszi figyelembe. Kerüli viszont, hogy állami, vállalati üdülőket, szállodákat érintsen. A terv egy új keletű vízi-közlekedési szabályozásra hivatkozva eltünteti a kis horgásztelepeket, s a ladikokat, csónakokat a méregdrága kikötőkbe kényszeríti. Ezek bérlete egyébként, mint nemrég bejelentették, idén is 20-25 százalékkal drágul, s egy középnagyságú vitorlásért már fél-egymillió forintot kell fizetni évente. Nem véletlen, hogy rengeteg kis hajót kínálnak eladásra. Hasonló a helyzet a balatoni ingatlanokkal: ma már szinte eladhatatlanok a túlkínálat miatt. A Balatonon megkezdődött az üdülők elvándorlása. Bóka István veszprém megyei fideszes képviselő, a Balaton Fejlesztési Tanács eddigi elnöke a balatonkenesei fórumon azonban továbbra is a beépítés mellett érvelt, s ostorozta a kormányt, amiért szerinte nem ad elegendő pénzt a balatoni fejlesztésre. Az éppen egy éve Mikes Éva államtitkártól megkapott egy milliárd forintot, – mint elmondta – az előző ötmilliárddal együtt vitorláskikötők és négycsillagos szállodák építésére, strandfejlesztésre fordították. Hogy mennyit fizettek ki környezetvédelemre, a tó természetes világának a megőrzésére, javítására, arról most sem szólt.
A kenesei tanácskozáson dr. Varga Miklós országos vízügyi igazgató a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részéről sem dicsérte a 2000-es balatoni törvényt. (Mint ahogy a Rábából, vagy újabb ötletként a Drávából való vízpótlást is veszélyesnek ítélte. Különösen, hogy az alacsony víz nem példa nélküli. Az viszont annak vehető, hogy 1998 és 2000 közötti három évben 1,2 milliárd köbméter vizet engedtek le a 2 milliárd összvízhozamú Balatonból). Ezért a fórumon is felvetődött – s állítólag hivatalosan is -, hogy felül kell vizsgálni az annak idején a közvélemény kizárásával készült törvényt. Az ötévenkénti nádtérkép-készítés soron következő időszaka 2003, ezért szükséges a korábbi elavult, s tudatosan is rosszul alkalmazott felvételek frissítése, s a part-rehabilitációba való beemelése. Elengedhetetlen a környezetvédők aktív szerepe is, a kenesei találkozón azonban sem a minisztérium, sem a Miniszterelnöki Hivatal részéről nem tudták megnevezni, mely szervezet vagy hivatal vizsgálja felül most az elkészült átalakítási tervet. Pedig szakemberek szerint a Kis-Balaton lecsapolásához fogható az a beavatkozás, amelynek a vázlata közelít a kötelező végrehajtás felé. Terv szerint a kormány legkésőbb júliusban hoz rendeletet az asztalra tett feltöltésekről, s akkor szabad a pálya az ugrásra-kész gazdasági érdekeknek, amelyek éppen a partot szemelték ki maguknak.
A nyilvánosságot talán már nem lehet teljesen kizárni (a Vasárnapi Hírek első, decemberi vészkondítását sokan alapinformációnak tartják), a hivatalos helyek azonban még mindig hallgatnak. Vagy a vízügyi lobbi érveit visszhangozzák. Érdektelenség vagy értetlenség okozza ezt? A régióért felelős szakember érdemben nem tudott válaszolni rá, hol a fellebbezés, a meghallgatott érvek fóruma. A kormány készítheti elő a rossz törvény felülvizsgálatát, de a módosítás, a jobbítás is a felelős szakemberek dolga. Ők azonban nem lépnek elő, pedig tudják, ketyeg a Balaton-bomba.
2003.01.27.
Zsigovits Edit (06 30 3506710)
***********************************************
Balatonakarattyai Partalja Tájvédő Egylet.
1025 Budapest, Szépvölgyi út 144/b.
Megbízott képviselői cím: Bereczky Gyula
1124 Budapest, Lejtő út 23.
Állásfoglalás.
Tárgy: Partszakasz rehabilitációs terve. (Balatonakarattya, Aligai út, Szennyvíztisztító, Club Aliga közötti szakasz.
A 2003. január 24-én délután, Balatonkenesén tartott, civil szervezetek kezdeményezésére összehívott Fórumon a meghívottak a kormány részéről csak részben jelentek meg. A környezetvédelmi és vízügyi minisztert, dr. Kóródi Máriát, dr. Varga Miklós úr képviselte. Dr. Nagy Sándor, a MEH területfejlesztési államtitkára nem volt jelen.
A megbeszélésre a kormány részéről a küldöttek, semmilyen tervdokumentációt nem hoztak, és nem mutattak fel, a felvetett problémákat nem cáfolták, így gyakorlatilag csak elvi megbeszélés folyhatott.
Szükségesnek tartjuk, hogy az elhangzottak alapján írásban is benyújtsuk tiltakozásunkat. Csatlakozunk a Balatonvilágosi Alsótelep Üdülőinek Egyesülete által írt 2003. január 14-i tiltakozó beadványához, amit teljes egészében megalapozottnak tartunk.
A tervezet átgondolatlan, szakmaisága vitatható, ráadásul a polgárok véleményének mellőzésével, a civil környezetvédő szervezetek kizárásával készül, ( VÁTI 3. sz. Tervező Intézetének irodavezetője dr. Nagy Ágnes megtagadta a Balatonpart RT-nek a megtekintését.) ami az alapvető alkotmányos jogokat sérti, ezért a terv elfogadását elutasítjuk.
Indoklás:
1. Az ún. rehabilitációs terv nem a természeti rehabilitációt célozza, hanem újabb parcellák kialakítását tűzte ki célul. Ezt az állításunkat igazolja az övezeti besoroláshoz kapcsolt tervmagyarázat, mely épületek létesítésére lehetőséget biztosít. A kötöttségek az épületek tekintetében kijátszhatóak, tervszintű jelölésük nem indokolt!
2. Elfogadhatatlan az a bizonyított tény is, hogy a partszakasz rehabilitációs terve nem a tényleges, meglevő állapotot tükröző felmérések alapján készült. Bizonyítható tény az is, hogy a korábban készített tervek manipuláltak, a mindenkori hatalom érdekeit szolgálták, nem a tényleges partvonalat, beépítettséget stb. ábrázolják. Bizonyítható, hogy a korábbi években a partvonalat úgy vezették rá a RRT-re, hogy több ezer négyzetméteres területeket, melyek magántulajdonban voltak, egyszerűen eltűntettek a partvonal beljebb húzásával, a magánterületet Balaton-mederré változtatták, majd ugyanazon a napon (1968. május 15. Területkimutatás, házhely-elosztás, 1968. május 15. Útkimutatás) ismét elkészített partvonalterv alapján ezek a területek ismét új helyrajzi számmal megjelölt területként, nem az eredeti tulajdonosok, hanem a tanács, majd jogutódja az Önkormányzat tulajdonába kerültek. A „jelenlegi tulajdonosok” sem tulajdonosi jogaiknak, kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni. A Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztály felszólítására „tulajdonszerzésük” törvényes jogcímét az Önkormányzat a mai napig nem tudta igazolni.
Ezzel az eljárással kisajátítás, kártalanítás nélkül, jogtalanul vették el a tulajdonosok telkeinek vízparti részét. „A szemle tapasztalatai azt igazolják, hogy a balatonakarattyai 3498 hrsz-ú ún. közút, valamint a 3499/1 hrsz-ú vízállás művelési ágon nyilvántartott 972 m2 ingatlanrészt az eredeti tulajdonos, Ön birtokolja, és gondozza. Az ingatlanrész magántulajdonú ingatlanokkal bezárt terület, azon a korábban betervezett fejlesztés nem valósult meg.”(BM Önk. Főoszt. 3001-507/2002 sz. levele.)
Állításaink bizonyítására további konkrét, hiteles dokumentumokkal rendelkezünk, melyeket másolatban az ügy kivizsgáláshoz kérésre csatolni tudunk. Sajnálatos, hogy a jelenlegi terv a korábbi szisztéma szerint dolgozik, tekintet nélkül felszámolja a még szórványosan meglevő nádfoltokat, természetes partszakaszokat, és alaptalan indokok alapján most már a Balaton tóból kíván területet rabolni.
3. Elfogadhatatlan az a tény, hogy további magántulajdonú ingatlanokkal körülzárt területeket kívánnak kialakítani, melyek megközelítése a jelenlegi tulajdonviszonyok ismeretében nem biztosítható. Megfelelő infrastruktúra jelenleg sincs.
4. Elfogadhatatlan, hogy az évszázadok alatt kialakult természetes öblöket, madárvilág fészkelő helyeit, halak ívó területeit a tervezet tekintet nélkül feltöltésre jelöli ki, a változatos, természetes partvonalat mértani formákra redukálja, több kilométeres egyenes szakaszokat kialakítva.
5. Elfogadhatatlan és érthetetlen, hogy ott, ahol jelenleg is több tízméteres beépítetlen zöldterület található természetes élővilággal, az elé miért kell még több tíz métert tölteni. Az is kérdéses hogy egy sétány, mely valószínűleg nem korzó lenne, miért igényli egyes helyeken egy teljes építési telek 30-50 méteres hosszát? A zöldterületek előtti betöltés az építési tilalom kitolását, kijátszását, a beépíthető telkek kialakításának lehetőségét biztosítja.
6. Elfogadhatatlan, hogy az alapvető ökológiai előírásokat figyelembe sem veszi az új partszakasz kialakításának terve. A parton végigvezetett sétány a parti élő- és növényvilágot leválasztja a vízi világról, mely köztudottan ökológiai szempontból szoros kapcsolatban van egymással. Pl. a parton telepített, vagy meglevő nád lehet alapja a majdani vízben élő nádasnak, víz felé terjedése a szárazföld, mocsár felől biztosítható. A nád vízbe nem ültethető!
7. Az újonnan létesített betöltések partvédelme miként megoldott? A korábbi évtizedek már bebizonyították, hogy a Balaton vízminőségének romlásában igen jelentős szerepet játszott a mesterségesen létesített beton partvédelem. Ez a megoldás a Balaton öntisztulását akadályozza meg. Arról nem is beszélve, hogy nem esztétikus megoldás. Megjegyezni kívánom, hogy a partvédelem egyetlen módon oldható meg, ha visszaállítjuk az eredeti környezeti állapotot. A nád elpusztulásának következtében indult meg a part eróziós folyamata. Ott, ahol a nád még ma is foltokban megtalálható, jól látható, hogy a part nem mosódott el. Ezen túlmutat a nád ökológiai szerepe. Tisztítja a vizet, természetes fészkelő, és ívó helyet biztosít a Balaton őshonos élővilágának stb.
8. A tervezet igen nagy hiányossága, hogy az újonnan kialakított parcellák karbantartási költségével sem számol, ami több milliárd forintos éves szinten jelentkező többletköltséget jelent. Mindeddig a partszakasz karbantartását az ott lakó tulajdonosok ingyenesen végzik el. Az Önkormányzatoknak még arra sincs pénze, hogy a jelenleg meglevő önkormányzati tulajdonú partszakaszokat legalább tisztán tartsa.
9. Igen csak megdöbbentő tény, hogy a kormány turisztikai elképzeléseivel szembenálló a terv, a magánszállások elleni támadás. Köztudott tény, hogy a vízparti magánszállások igen vonzóak az igényes nyaralást választó külföldi turisták számára. Ha ezek az ingatlanok elvesztik vízpartjukat, úgy számolhatnak azzal is, hogy elmarad a jelenlegi vendégkörük. Ez nem csak az egyes személyeket érintené hátrányosan, hanem gazdaságilag negatív hatással lenne az egész ország turizmusára is.
10. Sérelmes az a tény is, hogy a multinacionális cégek tulajdonában levő vízparti ingatlanok határainál megszakad, majd folytatódik a rendezési vonal meghúzása. Az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenki egyenlő elbánásban kell, hogy részesüljön, egyenlők a jogok, kötelességek. Mi alapján állapították meg, hogy csak a magántulajdonú családi ingatlanok előtt szükséges a partrendezés?
11. Elfogadhatatlan az a tény is, hogy titokban készül az RT, ami bizonyítja azt, hogy nem társadalmi egyetértés mellett, hanem az ellen dolgoztak a megalapozatlan, környezetvédelmi szempontból ésszerűtlen ötlet kitalálói.
12. Elfogadhatatlan az az álláspont, hogy a rehabilitáció része több jachtkikötő megépítése. Ez nem a Balaton, hanem a feltörekvő milliárdosok rehabilitációja.
13. Valótlan hivatkozás az, hogy a polgárok érdekeit veszik figyelembe a terv készítésekor, miszerint a parthoz jutást szeretnék biztosítani. Az utóbbi időkben az államapparátus szisztematikusan megszüntette a szocializmus talán egyetlen vitathatatlan vívmányát, mely az átlagpolgár részére is lehetővé tette a vállalati üdülők, ingyenes strandok, vagy megfizethető állami szálláshelyek igénybevételét, használatát. Ezen elvett javak visszaszolgáltatásával egyszerűen, költségtakarékosabban megoldható lenne a közérdek szolgálása.
14. A tervezet nem foglalkozik azzal sem, hogy mekkora társadalmi elégedetlenséget okozna a terv megvalósítása. Az értéktelenné váló vízparti telkek tulajdonosai jogosan követelhetnék kártérítés megfizetését, mely beláthatatlan mennyiségű peres eljárás megindítását eredményezné. A politikai következmények szintén beláthatatlanok.
Javaslatképpen csak annyit vetnénk fel, hogy számtalan olyan partszakasz van, ahol a vízpartot a vasút foglalja el. Lásd Balatonkenese–Balatonfűzfő. A vasútvonal áthelyezésével újabb partszakaszok lennének elérhetőek. Az átlagpolgárt már nem vágná el a vasútvonal töltése a Balaton-parttól, arról nem is beszélve, hogy a zajos, balesetveszélyes közlekedési eszköz áthelyezése az üdülő övezetet zajtól, levegőszennyezéstől is mentesítené. A vasútvonal helyén pedig újabb értékes építési telkeket lehetne kialakítani, melyek értékesítéséből befolyt összeg bőven fedezné az amúgy is felújításra, és villamosításra váró vasútszakasz új nyomvonalon történő megépítését.
Szeretnénk figyelmüket felhívni, hogy a 2003. január 15-i Balatonkenesei Hírlap 8. oldalán olvasható „A globális felmelegedés következményei” című írás, mely egyértelműen rámutat arra, hogy a jelenleg tervezés alatt álló RT koncepciója, a környezetvédelmi szempontokkal szemben álló. (Dr. Kis András cikkszerző.)
Természetesen továbbra is támogatunk minden olyan megoldást, mely a Balaton ökológiai rehabilitációját célozza.
Összefoglalva tiltakozunk a partvonal rehabilitációs terve ellen, mert annak szakmaisága, közérdekűsége vitatható.
Társadalmi támogatottsága nincs, az állampolgárok akaratával ellentétes.
Nincs összhangban a természeti környezet védelmével, az ökológiai előírásokkal.
Befektetői érdekcsoportok érdekeit képviseli.
Várjuk mielőbbi intézkedésüket.
Kérjük a jelenleg tervezési fázisban levő új RT-vel kapcsolatos munka felfüggesztését. Ugyancsak kérjük, hogy a tervek elkészítése előtt mind a polgárokkal mind azok érdekvédelmi szervezeteivel folytassák le a szükséges egyeztetéseket, és a majdani munka megkezdése előtt készítsék el a tényleges állapot felmérését. A tájvédő egyesületekben tevékenykedő független mérnökök, tervezők jelen pillanatban is rendelkeznek a tényleges állapotot dokumentáló térképekkel. Ezek a dokumentumok rendelkezésre állnak, és nem szükséges több tízmillió forintos megbízások kiadása, csak a meglevő tervek kontrollálására kellene költeni!
Várjuk mielőbbi válaszukat:
Budapest 2003. január 26.
Tisztelettel: Bereczky Gyula, és Bereczky Gábor
Balatonakarattyai Partalja Tájvédő Egylet megbízottjai.
Kapja:
1. Dr. Kóródi Mária környezetvédelmi –és vízügyi miniszter
2.Dr. Nagy Sándor, a MEH területfejlesztési államtitkára
3.Pál Béla idegenforgalmi államtitkár
4.Dr. Illés Zoltán országgyűlési képviselő
5.Dr. Orbán Viktor képviselő
6.Dr. Bóka István, országgyűlési képviselő
7.Dr. Lampert Mónika BM. Miniszter
8.Túri Kovács B. Orsz. Körny. Biz. Elnöke
9.Dr. Gérusz Miklós elnök, Balatonvilágosi Alsótelep Üdölőinek Egyesülete
