A tavalyi évben Belgium figyelemfelkeltő bejelentést tett: 2015-re bezárja atomerőműveit, és az általuk termelt energiát megújuló energiahordozók intenzívebb alkalmazásával helyettesítik. Hazánk számára nehéz felfogni ezt a szemléletváltást, holott ez kellene, hogy a jövő legyen, mivel nálunk a megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia-termelést tekintve még az 1 százalékot sem éri el.
A nagy fordulat Magyarországon még várat magára, reméljük nem kell több évtizedet várnunk, mert lemaradásunk a gazdasági fejlődés rovására fog menni. A fosszilis energiahordozók és az atomenergia alkalmazásának erőltetése olyam magas környezeti terheléssel és externális költségekkel jár, amely hosszú távon egyre nehezebben lesz elfogadható. Az alternatív megoldások közül a szélenergia-ipar forradalma jelentős. Ez a technológia az egész világban jelentős teret hódított magának. Tudnunk kell azonban azt, hogy a szélenergia energetikai célú felhasználására az európai kontinens középső és keleti része csak korlátozottan alkalmas.
Hazánkban az észak-dunántúli térség kínál az átlagosnál kedvezőbb feltételeket. Ezt igazolja, hogy a jelenleg üzemelő két turbina is ebben az országrészben létesült. Az első próbálkozások után egy-két éven belül nálunk is megjelennek a szélfarmok, azaz olyan szélerőmű-telepek, ahol a turbinák nem magányosan állnak, mint a kulcsi és az inotai erőmű esetében, hanem csoportokat alkotnak. Ezek elterjedésének egyik korlátja – az újtól való idegenkedés és gyanakvás mellett – a tájra gyakorolt hatás, hiszen a kontinentális viszonyok között gazdaságosan üzemeltető 1-1,5 MW-os turbinák 80-100 méter magas oszlopai a tájat minden bizonnyal átformálják.
Ezt a hatást fokozza, hogy egyes, szélben gazdag területeken, pl. a Bakony keleti részén, Tés terségében a turbinák száma 40 körül lesz majd. Ez azt jelenti majd, hogy a tervezett szélfarm kapacitása 40-60 MW, így ezzel az egyetlen beruházással százszorosára növelhető a hazánkban kiépített szélenergia-kapacitás. További tervek is vannak, így Berhida-Ősi szomszédságában egy hasonló méretű projekt van kilátásban. 24 nagy teljesítményű szélberendezés építéséről van szó a Velencei-tó és a Balaton között.
Az ország keleti részén egyelőre csak Nyíregyháza térségében került felvetésre szélturbina építése. Ha a tervek valóra válnak, néhány éven belül 250-300 MW szélenergia kapacitás jön létre hazánkban. Ez már összemérhető egy széntüzelésű erőmű teljesítményéve l(Oroszlány 235 MW, Ajka 110 MW, vagyis ily módon kiváltható egy-két, környezetet erősen szennyező, régi erőmű. Ez megfelel a nemzetközi elvárásoknak is, hiszen szerte Európában igen komoly hangsúlyt fektetnek a különböző megújuló energiahordozók széles körű felhasználására.
2003 február 4.
