Félő, hogy a Somogy Megyei Közgyűlés idegenforgalmi bizottságának nyomására a Balatont is elárasztják az eredetileg tengerre tervezett, nagy sebességû, motoros hajók és a fülsiketítõ zajjal száguldó jet-skik. A testület javaslata a Balatonon már évtizedek óta érvényben lévõ motorcsónak-tilalom feloldására máris parázs vitákat váltott ki. Pedig lenne mibõl okulni: a Tisza-tavon például évek óta hiába küzdenek a hatóságok és az üdülõtulajdonosok a zabolátlan vízi motorosok ellen.
A bizottság kezdeményezi a megye országgyűlési képviselõinél, Veszprém és Zala megye közgyűlésénél, a Balaton Fejlesztési Tanácsnál és az Országgyűlés turisztikai bizottságánál a jet-ski és motorcsónak használatának engedélyezését a Balaton kijelölt helyein – áll abban a határozatban, amelyet a minap fogadott el a Somogy Megyei Közgyűlés idegenforgalmi bizottsága. – Õrült ötlet! – fakadt ki a megszállott balatoni vitorlázó hírében álló barátom, amikor szó szerint idéztem neki a határozatot. Majd azt kérdezte: mellékelt-e a bizottság az állásfoglaláshoz egy jet-ski baleseti statisztikát, merthogy az iszonyatos motorzajjal száguldó „vízi szörnyek” mindent és mindenkit veszélyeztetnek, ami útjukba kerül.
Siófok polgármestere, Balázs Árpád úgy fogalmazott: nyilvánvaló érdekünk, hogy több turista érkezzen a Balatonhoz, de a motorcsónak-tilalom feloldása nem jelentene megoldást. A vitorláshajók befogadására sincs elég hely a tónál, és nincs biztosíték a zajterhelés szabályozására, valamint a fürdõzõk biztonságának megóvására sem. Gyerekkorom szörnyű emléke, amikor egy motorcsónak a felismerhetetlenségig szétzúzta egy fürdõzõ fejét – fûzte hozzá.
Vannak, akik attól tartanak: amiként a hatvanas-hetvenes években a Nyugatról behozott öreg, füstokádó személyautók elárasztották az országot – körültekintõ szabályozás és szigorú ellenõrzés híján – a Balaton „Nyugat-Európa motoros kishajóinak roncstelepévé válik”. A balatoni hajóstársaság elsõ embere, Horváth Gyula vezérigazgató nem tart ettõl a veszélytõl. Lapunknak azt mondta: szigorú szabályozással megteremthetõk lennének a motorcsónak- és a jet-skihasználat feltételei a tavon. – Mivel ma már korszerű, a szigorú környezetvédelmi elõírásoknak mindenben megfelelõ motorcsónakokat gyártanak, attól nem tartok, hogy a károsanyag-kibocsátás szennyezné a tavat. A motorzaj annál inkább. Ha liberalizálnák a motoros kishajók használatát, fontos volna azok kikötési helyének biztosítása, közlekedésük térbeli és idõbeli szabályozása. Horváth víziója szerint például a sziesztázás, a délutáni pihenés idején nem közlekedhetnének és a „fürdõzési idõben” sem futhatnának ki a vízre.
A Balatoni Vízi Mentõk Egyesületének elnöke, Bagyó Sándor is úgy látja, hogy csak szigorú szabályozási feltételek mellett jöhetne szóba a motorcsónak-használat. Emlékeztet az úgynevezett „kaliforniai állásfoglalásra”, amely az európai tavak motoros kishajóira is étvényes, és amelyet szolgálatuk motoros mentõire nézve is kötelezõnek tartanak. – Kijelölt, állandó kikötõhelyet követelnék meg a motoros luxusjachtok és a kisebb négyütemûek tulajdonosaitól, természetesen elõírnám számukra a biztosítást, s havi 200-300 ezer forint vízhasználati adó megfizetésére kötelezném õket. Aki többmilliós motoros kishajót vagy luxusjachtot tud venni, annak nem okozna gondot az anyagi elõírások betartása sem – érvelt a vízimentõ-szervezet elnöke.
Bóka István országgyûlési képviselõ, Balatonfüred polgármestere arra emlékeztet, hogy a motorcsónak-használat visszaállítása amely idõrõl idõre visszatérõ ötlete egyes balatoni lobbicsoportoknak – csak arra jó, hogy újból terméketlen vitákat gerjesszen. Egyszer és mindenkorra be kellene látni: a Balaton elsõdlegesen a gyerekes családok fürdõzõhelye, ahol a strandolás körülményeit, a csendes vízi sportok és a sporthorgászat feltételeit kell jobbítani. Az üdülõkörzet hosszú távú fejlesztési koncepciójában a gyalogos-, a kerékpíros- és a vitorlásturizmus feltételeinek javítása szerepel, és nincs szó a motorcsónak-használatról. A turisztikai bevételkiesést a motorcsónak-használat önmagában nem ellensúlyozza. Kétségtelen, a motoros jachttal érkezõ és jól fizetõ balatoni vendégre szüksége van a turizmusnak, mégis óvok attól, hogy elhamarkodott, gazdasági számítások nélküli döntés szülessen – figyelmeztet Füred polgármestere.
Megkérdeztük a Magyar Vitorlás Szövetség ügyvezetõ elnökét, Wossala Györgyöt is, aki azzal kezdte válaszát, hogy õ maga nem látná akadályát a motorcsónak- és jetskihasználatnak, ám gyanítja: ezzel a véleményével a szövetség elnöksége és a vitorláshajó-tulajdonosok többezres tábora bizonyára nem ért egyet. – Ma már rendkívül korszerû, környezetbarát motoros kishajók szelik a világ nagy tavait. Európa tavain is megférnek egymás mellett a fürdõzõk, az árbocosok és a motoros kishajók. Persze feltétlenül indokolt a szigorú szabályozás. Engem például néhány éve azért bírságolt meg a vízi rendészet egy németországi tavon, mert a megengedett öt kilométeres sebességet hárommal túlléptem.
– Az utolsó csepp véremig küzdeni fogok a motorcsónak-használat ellen. Kérem, ezt szó szerint írja meg – reagált a somogyi idegenforgalmi bizottság kezdeményezésére Simon Károly, a nagy múltú Balatonfüredi Yacht Klub doyenje. A jeles Balaton-kutató, Zákonyi Ferenc veje, aki hetvenévesen is még vízre száll árbocosával, a tó életébe való durva és megbocsáthatatlan beavatkozásnak tartaná, ha felbõgnének a vízen az onnan már jó ideje kitiltott motorcsónakok.
– Most nem ez a Balaton legfontosabb problémája, hanem a tómeder rendbetétele, a víz minõségét és a környezetét óvó vízpótlás – szögezte le a magyar tenger miniszteri biztosává kiszemelt Szabó Mátyás, a tógazda Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetõje. Õ is arra emlékeztet, amire Bóka István: idõrõl idõre elõkerül a motorcsónak-használat liberalizálásának a gondolata, ám szerencsére a kellõen megalapozott rendeleti tiltást eddig még nem kellett megváltoztatni.
A balatoni motorcsónak-tilalom elrendelése óta a legtehetõsebb honfitársaink az adriai kikötõkben parkoltatják hajóikat, és fõként Opatijából futnak ki a tengerre. Egyelõre nincs hír arról, hogy haza készülõdnének.
2003.02.26.
