A balatoni kikötők és fövenyfürdők alján lerakódó iszap eltávolítása a szükséges kotrás töredékére esett vissza, az elmaradás pótlásához több milliárd forintra lenne szükség – derült ki abból a tanulmányból, amelyet a Balaton Fejlesztési Tanács megbízásából a siófoki székhelyű Alexy és Társa Bt. készített el.
Az elmúlt évtizedben a balatoni fövenyfürdők alján leülepedett iszapos kőzetliszt eltávolítása messze elmaradt a kívánatostól: évente 8-10000 köbméter iszapot kotortak ki a strandokon, miközben a felmérés szerint 136 ezer köbméter lenne a jelenlegi igény. Az északi tóparton a Keszthelytől Akaliig elvégzett vizsgálat szerint 242 ezer, a déli parton Keresztúrtól Szántódig 587 ezer köbméter laza üledék borítja a tó alját. Előfordul olyan partrész is, ahol 90 centiméter vastag az iszap. A strandok területéről, a fürdők fenntartása érdekében, évente 91 ezer köbméter iszapot kellene kotrással eltávolítani – állapítja meg a felmérés.
A szintén számba vett 99 kikötő – amelyekben 4100 hajót lehet tartani – fenntartási jellegű kotrása évente mintegy 45 ezer köbméter mederüledék eltávolítását tenné szükségessé. A tervezett kikötői fejlesztéseket figyelembe véve a következő tíz évben ez az iszapmennyiség 60 ezer köbméterre fog növekedni. A kikötők és a fürdők együttes iszapkotrási igénye jelenleg évi 136 ezer köbméter; a kikötő-bővítésekkel e mennyiség a következő évtizedben tovább nő.
A siófoki cég által föltárt, iszap-elhelyezésre alkalmas tóparti, partközeli s egyéb zagyterek, lerakóhelyek egyszeri használat mellett 3,8 millió köbméter iszapot fogadnak be; folyamatos töltéssel 40 évre megoldódna a Balatonnál az iszap elhelyezése. A balatoni iszap elhelyezési lehetőségeit fölmérve a vizsgálat megállapítja: kevés olyan hely van, ahol kis értékű, mély fekvésű partközeli területeket lehet feltölteni és rajtuk környezetvédelmi rendeltetésű gondozott zöldterület létesíteni. Jól hasznosítható viszont a kikotort iszap a tájsebek – például a félbehagyott művelésű bányák – eltüntetésére, ugyanis a balatoni üledék káros anyagot nem tartalmaz. A mederiszap mezőgazdasági hasznosítása számos lehetőséget kínál a tó környékén a gyenge minőségű földterületek javítására, az építőipari hasznosítás viszont a becslések szerint gazdaságtalan. Az iszap elhelyezését szolgáló zagyterek létesítése a tanulmányterv megállapítása szerint körülbelül 1,8 milliárd forintos beruházást tenne szükségessé, a lerakóhelyek működtetése pedig évente 24 millió forintba kerül. Mint a felmérésből kiderül, az iszap elhelyezésére a tóban esetleg létesítendő három szigetet is fölhasználhatnák, a szigetépítés költségét 1,4-3,2 milliárd forintra taksálják.
2003. március 13.
