A közlekedési, környezet- és természetvédelmi beruházások uniós támogatását, a turizmus növekedését, valamint a természettudományos, ökológiai kutatások lehetőségeinek kibővülését remélik a balatoni kiemelt üdülőkörzet szakemberei az Európai Unióhoz való csatlakozástól, a helyiek viszont az országos átlagnál kevésbé támogatják a magyar EU-tagságot. Az uniós alapokból a Balaton-régió elsősorban a hulladék-elhelyezéshez, a szennyvíz-rendszer kiépítéséhez, a csapadék-elvezetéshez és a közlekedési fejlesztésekhez kaphat majd támogatást – mondta el Kolber István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, szocialista képviselő. A legfontosabb balatoni ágazat, az idegenforgalom fellendüléséhez hozzájárulhat, hogy ahhoz a közösséghez kapcsolódik Magyarország, amely a világ turisztikai forgalmának és bevételeinek több mint a felét éri el. Az ország idegenforgalmi bevételeinek mintegy harmadát biztosítja a Balaton-vidék, a régió tavaly 380 milliárd forintot “termelt”.
Kolber István szerint az európai közösséghez való csatlakozás után megnő a magyar állampolgárok jövedelme, és abból a jelenleginél többet fordíthatnak utazásra, a nyugat-európaiak pedig az utazási könnyítéseknek és az új tagország iránti érdeklődésnek köszönhetően többen választják majd úti célnak Magyarországot. Egy balatoni felmérés szerint a helyiek mindezek ellenére az országos átlagnál kevésbé támogatják az uniós csatlakozást. A balatoniak az elmúlt évtizedben megtapasztalták mindazt, ami az uniós szkepticizmust kiválthatja, ezért volt a nyáron az országos 66-67 százalékkal szemben csak 58 százalékos a csatlakozás támogatottsága nálunk. Az ittenieknek eddig is valódi, közvetlen
információi voltak a versenyről – közölte a Balaton Fejlesztési Tanács ügynöksége által működtetett társadalomtudományi kutatócsoport vezetője. Oláh Miklós elmondta: nyári felmérésük óta csak közvetett ismereteik vannak a negyedmillió lakosú, 164 települést átfogó
balatoni régió lakóinak jelenlegi véleményéről, de a számos egyéb vizsgálat alapján arra következtetnek, hogy a Balatonnál nem csökkent az utóbbi időben az országoshoz hasonló arányban a csatlakozás támogatottsága, inkább közelített egymáshoz az országos és a térségbeli megítélés. A Balatonnál mintegy 10 ezer ingatlant birtokló 30 ezer külföldi jelenléte biztosította az itt élők számára a közvetlen EU-s tapasztalatokat a nyugati piaci szemléletről, a már-már uniós típusú együttélés negatívumairól is – fogalmazott a kutató.
A tó megóvását szolgáló környezetvédelmi intézkedésekben túlteljesítettük az uniós előírásokat. Bölcs előrelátással a mi jogszabályaink szigorúbbak a közösséginél, például a szennyvíz-tisztítást illetően. Az ökológiailag nagyon érzékeny Balatonnak ezért ma kitűnő a vízminősége – mondta Herodek Sándor, az MTA tihanyi limnológiai intézetének vezetője. A tudós az uniótól a kutatás és a környezetvédelem támogatását várja. Véleménye szerint a csatlakozást előkészítő diplomácia és az idegenforgalom nem épít kellőképpen a Balatonnál elért kiemelkedő ökológiai eredményekre.
2003. március 13.
