Csökken az algásodás a Balatonban

Már négy éve alacsony a Balaton vízszintje, és – a várakozással szemben – most is csak 70 centiméter körüli az átlagos vízszint – a kellemetlen bõrgyulladást okozó kékalga az utóbbi években mégsem veszélyeztette a fürdõzõket. Az algásodás elmaradása elsõsorban azzal is magyarázható, hogy az elmúlt évtizedben csaknem a felére csökkent a tó foszforterhelése hangzott el a múlt héten Balatonfüreden, a Nõk a Balatonért Egyesület által kezdeményezett környezetvédelmi tanácskozáson.
Somlyódi László akadémikus szerint az algásodás oka nem a Balatonban, hanem a tó 2500 négyzetkilométeres vízgyûjtõjében keresendõ. A tisztítatlan szennyvíz, az üdülõrégió csatornázottságának elmaradottsága, a mezõgazdasági üzemek vegyszerhasználata igen sok kárt okozott. Ez a kártétel az akadémikus szerint jórészt megszûnt, és ennek köszönhetõ, hogy a sekély vizû tóban a legforróbb nyarakon sem jelent meg a kékalga.
A Nõk a Balatonért Egyesület tanácskozásán elhangzott: 2000-re többe-kevésbé sikerült elérni a tó vizének a hetvenes évekre jellemzõ állapotát, 2010-re pedig az lenne kívánatos, ha visszaállhatna az ideális, hatvanas évekbeli vízminõség. Lapunk ugyanakkor arról szántolt be korábban, hogy a fennérések szerint a tó somogyi, zalai és veszprémi oldala felõl még 51 csatornán, kisebb-nagyobb befolyón keresztül ömlik a kétes tisztaságú víz a Balatonba. A tó miniszteri biztosa, Szabó Mátyás vízügyi igazgató emlékeztetett rá: a Balaton Fejlesztési Tanács mesterséges vízpótlást kezdeményezett, a környezetvédelmi tárca viszont e kérdésben óvatos. Ezért az MTA egyik kutatóintézetének véleményét is kikérik, mielõtt bármiféle döntés születne.
Gulyás J. Attila
2003.04.09.