Magyarországnak szűk hat év áll rendelkezésre ahhoz, hogy a hulladéklerakók szempontjából megfeleljen az európai uniós követelményeknek.
A munkát az önkormányzatok már évekkel ezelőtt megkezdték, látszólag a feladatok felét már teljesítették is, ám ennek ellenére a neheze még hátra van.
Az EU-csatlakozás várhatóan felgyorsítja a felkészülést ezen a téren is, így a
hulladéklerakókkal kapcsolatos fejlesztéseket a szigorú határidőig minden bizonnyal befejezik.
Bese Erzsébet, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese elmondta: legkésőbb 2009-ig 100-120 olyan lerakónak kell működnie, amely már képes komplex hulladékgazdálkodási tevékenységre. Hulladékokról nem csupán lerakással vagy égetéssel lehet majd gondoskodni, hanem a lakossági szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével a szemét előválogatása, komposztálása és újrahasznosítása is lehetővé válik, ezzel megalapozva számos egyéb uniós környezetvédelmi norma teljesítését. A szaktárca adatai szerint az elmúlt években 42 olyan lerakó épült az országban, amely már megfelel az EU igényeinek és infrastruktúrájuk képes kiszolgálni a komplex rendszereket. Ezek a lerakók hulladékgazdálkodási szempontból ugyan már az ország lakosságának felét lefedik, ám ha a hátralévő feladatokat nézzük, akkor árnyaltabb a kép.
A hulladékgazdálkodási projektek szervezési feladatait eddig főként azokban a térségekben
végezték el, amelyekben az önkormányzatok képesek voltak összefogni és saját maguk kezdeményezték a projektek beindítását. Ezekben az esetekben az állam viszonylag könnyen boldogult, hiszen “csak” a finanszírozásban kellett segíteni, vagy legfeljebb az uniós hozzájárulást kellett megszervezni. Most azonban más a felállás, ugyanis az eddig az összefogásban passzivitást mutató önkormányzatokat kell rábírni, hogy szövetkezzenek és pályázzanak hulladékgazdálkodási projektekre, és ezen felül kell intézni az anyagi részét is projekteknek.
A hulladékgazdálkodási fejlesztések a környezeti előnyökön túl számos kedvező társadalmi és gazdasági hatással is járnak. Ezek a projektek munkahelyeket teremtenek, a térség vállalkozásai számára üzleti lehetőséget biztosítanak és növelik a régióba érkező befektetések értékét is.
A minisztérium természetesen nem kényszerítheti az önkormányzatokat, ám ha sikerül megértetni, hogy önállóan szinte lehetetlenség gazdaságosan teljesíteni az EU követelményeit, akkor kedvező változás várható – mutatott rá Bese Erzsébet. Szerinte a munka legnehezebb fázisa a lerakó majdani helyszínének kiválasztása. Példaként említette az Észak-Kelet-Pest megyei projektben tervezett lerakót. Erre a regionális programra Brüsszel már tavaly novemberben mintegy 3 milliárd forintnyi uniós támogatást jóváhagyott, ám eddig a lerakó helyét nem sikerült tisztázni. A 99 település szemetét befogadó létesítmény eredetileg Püspökszilágyon jött volna létre, ám a helyi népszavazás azt nem hagyta jóvá. A következő állomás, Sződ lakossága is hasonlóképp vélekedett az elképzelésről, így a jelenlegi javaslat szerint Kartalon épülhet meg a lerakó. Amennyiben jövő év novemberig Magyarország nem kötik meg a szükséges szerződéseket, akkor elesik a projekt az uniós támogatásától.
Becker László, a minisztérium nemzetközi támogatásokért felelős főosztályvezetője beszámolt arról, hogy az EU a környezetvédelmi fejlesztésekre fordítható, évi 44 millió eurós keretű ISPA-programja alapján eddig 11 hulladékgazdálkodási projektre ígért támogatást. A program ugyan már három éve fut, ám az első projektek “kapavágásait” még csak most a hetekben végzik el. A még 2000-ben odaítélt támogatás alapján a Hajdú-Bihar megyei, a szegedi, a miskolci és a szolnoki beruházás várhatóan 2005-re, a következő évben jóváhagyott Tisza-tavi, Duna-Tisza közi nagytérségi és Sajó-Bodva-völgyi 2006-ra, a tavaly sikeresnek ítélt Dél-Balatoni, Homokhátsági, Nyugat-Balaton-Zalavölgyi és Észak-Kelet-Pesti pedig 2006 második felében, legkésőbb 2007-ben készül el. Ezekhez a projektekhez az EU összesen mintegy 160 millió eurót ad. A projektek értéke 10 millió eurótól 60 millió euróig terjed. Általában a költségek felét az EU, 40 százalékát a magyar állam, 10 százalékát pedig az érintett önkormányzatok állják.
– Az “ISPA-programos” korszakot hulladékgazdálkodási szempontból Magyarország várhatóan az Észak-Balatoni lerakó projektjével zárja, amelyet reményeink szerint Brüsszel az idei ISPA keret terhére elfogad – mondta Becker László. Az ország a jövő évtől EU-tagként már a kohéziós alap támogatásaihoz is hozzáfér, ami azt jelenti, hogy az eddigi legnagyobb értékűnek számító 40 millió eurós projektekhez képest akár 70 millió eurós beruházásokra is pályázhat. A tervek szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei projekt lesz az első ilyen nagyobb uniós hulladékgazdálkodási fejlesztés. Bese Erzsébet kitért arra, hogy a hulladékgazdálkodás feladatai közé sorolható a meglévő, nem EU-konform lerakók felszámolása is. A szaktárca adatai szerint jelenleg 1.300 olyan létesítmény található az országban, ami már nem üzemel, 1.367 ami még igen. Az utóbbi csoportból 1.189 az elkövetkező hat évben bezár, 136-nak pedig legkésőbb 2009-ig kell megszüntetnie a működést. A bezárt lerakókról a törvény szerint úgy kell az önkormányzatoknak gondoskodnia, hogy azok ne jelentsenek a környezetre veszélyt, később viszont a rekultivációt is meg kell oldani. Mivel egy lerakó rekultivációja legalább akkora költségű, mint egy új megépítése, ezért a hulladékgazdálkodásnak ez a része még biztosan sokáig várat magára. Ezt a feladatot egyelőre még a legfejlettebb tagországok sem oldották meg.
2003. április 26.
