Szakszerűen és a történtekkel arányos módon intézkedett a rendőrség a Paksi Atomerőműnél június 12-én tartott Greenpeace-demonstráció kezelésekor – hangsúlyozták rendőri vezetők az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján.
“A paksi rendőrkapitányság teljes személyi állománya a hatályos törvényeknek megfelelően járt el. Jogszerűen, szakszerűen és a kialakult helyzethez képest arányosan élt a törvény által
biztosított kényszerítő eszközök alkalmazásával.” – hangoztatta Hatala József vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazgatója. Közölte, hogy a demonstrációt “előre, tudatosan a jogtalanság talajáról” szervezték, s szerinte mindenki tudta, hogy jogtalanul jár el. Úgy vélte: egyértelműen cél volt a közvélemény befolyásolása és a rendőrséggel szembeni hangulatkeltés is.
Köllő Imre alezredes, a paksi rendőrkapitányság vezetője közölte, hogy a rendőrség egy internetes levelezőlistáról értesült a tervezett demonstrációról. Az alezredes bemutatta a szóban forgó e-mailt is, amelyből idézett is. Ebben egyebek között szerepel, hogy “Pakssal kapcsolatban tervezünk egy pár napos kirándulást a jövő hétre” és az is, hogy “tapasztalt aktivisták jelentkezését is várjuk, ugyanis a tervezett dolog egy kissé veszélyes is lehet”.
Köllő Imre szerint egyértelmű, hogy ez a tartalmú felhívás másfajta demonstráció megtartását helyezte kilátásba, mint amilyen a májusi Greenpeace-megmozdulás volt. Ismertetése szerint május 12-én délelőtt ugyancsak nem bejelentett demonstrációt tartott a Greenpeace a Paksi Atomerőműnél, ám akkor a rendőrség felszólítására eltávoztak a tüntetők a helyszínről. Úgy vélekedett, hogy az akkori akció nem szolgált mást, mint a rendőrség reakcióidejének felmérését. Köllő Imre elmondta, hogy a június 12-ei demonstráció résztvevői nagy sebességgel közlekedő autókkal közelítették meg az erőmű teherforgalmi bejáratát és “kiforrott, kigyakorolt” technikával másodpercek alatt elzárták azt. Egy nyugati rendszámú teherautóban egy szirénát is megszólaltattak, s közben az erőmű kerítésén át az aktivisták megpróbáltak behatolni az rt. területére, megrongálva így a kerítés biztonsági rendszerét is.
Ismertetése szerint a rendőrök többször figyelmeztették az aktivistákat szabályellenes és törvénysértő magatartásukra. Tolmács is érkezett a helyszínre, így három nyelven tájékoztatták az aktivistákat arról, hogy amennyiben a távozásra való felszólításnak eleget tesznek, mindenki zavartalanul és büntetlenül elmehet. Ennek a tüntetők nem tettek eleget, a kapuhoz láncolták magukat. A rendőrség ezután újra felszólította őket a távozásra, kilátásba helyezve azt, hogy ha ezt nem teszik meg, “csapaterőt” fognak alkalmazni. A rendőri akció során megbilincselték az aktivistákat, akiken a bilincs csak addig volt rajta, amíg a rendőrkapitányságra vitték őket.
Az alezredes kitért arra, hogy az akcióban részt vevő aktivisták már június 10-én megbíztak egy budapesti ügyvédnőt azzal, hogy az ellenük feltételezhetően majd induló büntetőeljárásban ellássa védelmüket. A megbízást tanúsító dokumentumot minden aktivistánál megtalálták, ezért a rendőrség a demonstrációt követően azonnal értesítette az ügyvédnőt, aki minden kihallgatáson részt kívánt venni. A rendőrség eleget tett annak a kérésének is, hogy az előállított aktivistákkal ellenőrzés nélkül beszélhessen. Köllő Imre hangsúlyozta, hogy az eljárás során a rendőrök nem jártak el brutálisan. Mint mondta: mindösszesen két sérült volt, az egyik aktivistának egy korábbi sérülésből származó varr szakadt fel a karján, egy másik aktivista mutatóujjának első percén pedig keresztcsont irányú repedés keletkezett. Közölte: ezt az aktivistát az atomerőmű biztonsági szolgálata szedte le a kerítésről.
Az alezredes arra az újságírói kérdésre, hogy ha a rendőrség előre tudott a tüntetésről, miért nem akadályozta azt meg, úgy válaszolt: a rendőrség akkor intézkedik, ha kialakul a jogsértő
állapot. Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta, a hatályos törvények nem írják elő a rendőrség számára, hogy videofelvételt készítsenek a rendőri intézkedésről, a kihallgatásokról. Hatala József felhívta a figyelmet arra, hogy a tüntetők létrákkal, alpinista felszereléssel, szirénával, erővágókkal és láncokkal voltak felszerelve, tehát egyértelmű volt, hogy a szervezők, a résztvevők tudták, “hogy a jogtalanság talaján állnak”. Úgy vélekedett, hogy az ügyvédnőnek a meghatalmazások átvételekor fel kellett volna hívnia a figyelmet arra, hogy az aktivisták tartózkodjanak a törvénytelen eljárásoktól. Mint mondta: az volt az érzésük, hogy a rendőrséget minél nehezebb helyzetbe akarták hozni, például azzal, hogy az ügyvéd nem járult hozzá ahhoz, több ügyvéd részvételével történjen az aktivisták kihallgatása.
Hatala József hangsúlyozta: a rendőrség a továbbiakban is élni fog a gyülekezési és a rendőrségi törvényben meghatározott kötelezettségével, és a törvényben meghatározott kényszerítő eszközöket a cselekmény súlyának megfelelően alkalmazzák. – Nem fog minket visszariasztani semmiféle olyan megnyilatkozás, amely a rendőrséget a brutalitás, vagy a túlzott erőszak alkalmazásának színében tünteti fel – mondta a vezérőrnagy.
2003. június 18.
