A tíz nemzeti park közül kettő, a Fertő–Hanság és az Őrségi Nemzeti Park van a Nyugat-Dunántúlon. A Zalában levő Kis-Balaton pedig a veszprémi székhelyű Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.
A gazdaságilag fejlettebb nyugati országok a természet károsításában is előbbre jutottak nálunk, és most óriási anyagi ráfordítások árán igyekeznek helyreállítani a korábbi állapotot, vagy legalább megőrizni a jelenlegit. A környezet védelmére hozott törvényeink szigorú betartásával mi elkerülhetjük a gazdasági fejlődéssel sokáig együtt járó természetrombolást – vélekedik Pellinger Attila, a Fertő–Hanság Nemzeti Park ökológiai osztályának vezetője. A Fertő menti vidék különleges értékét sokszínűsége adja, megtalálható itt a jégkori időket idéző láprét, a pannon puszta és a sekély vizű mocsár. A nemzeti park központjában, Sarródon épült Kócsagvár sajátos építészeti megvalósulása a tájegység hagyományainak. A központban természetvédelemmel kapcsolatos tanfolyamokat tartanak, iskolai csoportokat fogadnak, állandó kiállításokon ismerheti meg a látogató a sokszínű növény- és állatvilágot. A Fertő tó déli partján végig húzódik a kerékpárút, s ha az osztrák oldalon is kiépül, akkor körbe lehet kerekezni a tavat. Kerékpáros turisták, csoportosan érkező látogatók évről évre többen keresik fel a Fertő–Hanság Nemzeti Parkot, Pellinger Attila csak azt sajnálja, hogy a látogatók között több a külföldi, mint a magyar.
Az Őrség vidékének évszázados érintetlensége, a települések máig fennmaradt népi építészeti emlékei, a vidék tiszta levegője évtizedek óta vonzza a városból rövid időre elvágyódókat. Őriszentpéteren két-három évtizede már megszokott a falusi turizmusnak nevezett vendégjárás. A 2002 márciusában létrejött Őrségi Nemzeti Park sok tekintetben Erdély nyugat-dunántúli mása, hiszen hasonló a táj, a települések, miként az ott élő emberek mentalitása is – állítja Markovics Tibor igazgató, hozzátéve, hogy ez az érték a magyar emberek számára nyújt vonzerőt. Szerinte az Európai Unióba lépéssel a magyar természetvédelmi törvény nem szigorodik. Sőt elméletileg bizonyos támogatások a védett természeti értékek tekintetében könnyebben elnyerhetők. Vagyis a környezetbarát gazdálkodás dotálása hasznot hozhat a térségben élő gazdáknak éppúgy, mint a nemzeti parknak, mivel a nagyüzemi termelést szűkíti, a lakosság vidéken tartását viszont támogatja. Ez az Őrségben azt jelenti, hogy a tavaly elindított Érzékeny természeti területek elnevezésű programja kiteljesedik. A Fertő–Hanság Nemzeti Park ökológiai osztályának vezetője is úgy látja, az uniós csatlakozásból a természetvédelemnek csak előnye származhat. A terület gazdálkodását viszont támogatni kell, hogy a törvény által előírt védelemnek megfelelő hagyományos állattartásból és növénytermelésből meg lehessen élni. A természetközeli állapot visszaállítása érdekében az Őrségi Nemzeti Park programjában szerepel a tájegységre jellemző ősi gyümölcsfajták, például a csörgőalma-ültetvények ismételt meghonosítása, vagy a magyar tarkamarhaállomány – jelenleg hatvanöt ilyen állatuk van – szélesebb körű elterjesztése.
Zala megye természetvédelmi értékeit kétségtelenül a Kis-Balaton vezeti. Az uniós csatlakozást követően, e térség helyzetéről szólva a vízminőség védelmét, párhuzamosan a természeti értékek megőrzését, gyarapítását emeli ki Nádor István, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Ezek a törekvések összhangban állnak az Európai Unió víztörvényével, megvalósításukhoz akár uniós pénzügyi támogatás elnyerése is lehetséges, az ökoturizmus például egyértelműen a majdan támogatást élvező célok közé sorolható.
A regionális vízügyi vezető úgy véli, az idegenforgalom fellendítése érdekében nem másik Balatont kell itt csinálni. Példaként a környezettudatos szemlélet alakulását szolgáló kis-balatoni kutatóház programját említi: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bemutatóit, a kerékpárutakat, a madárvártákat. Mindezek természetesen érintik a helyben élőket is, de Nádor István úgy tartja, az itteniek már lemondtak földterületük egy részéről, amelyeket a Kis-Balaton felélesztéséhez vettek igénybe, várhatóan a csatlakozás után fejlődő ökoturizmus megélhetési lehetőségeket kínál a területen élőknek. A horgászat kedvelőit csábítja a Kis-Balaton. Sármellék polgármestere, egyúttal a Kis-Balaton Térségi Társulás elnöke, Szabó Vendel vázolja: Zalaváron az úgynevezett „rezes ház” központtal máris tevékeny, szép taglétszámú horgászegyesület működik. Felkapottá vált Garabonc–Nagyrada–Zalaszabar térsége, ahol a kerékpáros turizmus lehetőségeit lehetne jobban kihasználni, ehhez szeretnének további kerékpárutakat kiépíteni. A legégetőbb azonban a Kis-Balaton északnyugati részén, Esztergályhorváti környékén a csatornázottság hiánya; ezzel hat település még nem rendelkezik, jóllehet három patak is közvetlenül a Kis-Balatonba ömlik. Változatlanul rendezetlen a sármelléki reptér helyzete is. Még a térképi megjelölések sem pontosak, s hiába áll készen a tulajdonos zalavári és sármelléki önkormányzatoknál az általános fejlesztési és műszaki fejlesztési terv, ha ehhez mintegy 800 milliós kormányzati hozzájárulás szükségeltetne. S az állami segítséggel a háttérben könnyebb lenne talán majd az EU-tól is támogatást nyerni.
2003. augusztus 19.
Forrás:NÉPSZABADSÁG>>>>
