A halak húsában lévő higany kevésbé ártalmas az emberre, mint azt eddig hitték – állítják amerikai tudósok a Science című tudományos magazin eheti számában. A kutatók a higanymolekula összetételével magyarázzák állításukat, ugyanakkor hangsúlyozzák: további vizsgálatokra van szükség. A higany erős idegméreg, amely különösen ártalmas a magzatra. A szervezetbe jutva remegést, végtagfájdalmakat, valamint beszéd-, hallás- és látászavarokat okozhat. Bizonyos mérgező anyagok elégetésekor keletkező füstből a higany a földre és a vizekbe juthat. A higanyvegyülettel szennyezett növényeket, illetve azzal szennyezett vizet fogyasztó állatok szervezetében felhalmozódik a fém. Különösen nagy valószínűséggel tartalmaz higanyt a kardhal, a tonhal és a süllő. Az amerikai kormány ezért a Reuters brit hírügynökség jelentése szerint azt tanácsolja a gyermeket váró nőknek: csak korlátozott mennyiségben fogyasszák az említett állatok húsát.
A kutatók azonban arra mutatnak rá: a mérgezés veszélye nagyban függ attól, hogy a higany milyen anyaggal lép kölcsönhatásra. A tudósok kiderítették: a hal húsában fellelhető higany egyszerre kapcsolódik össze szénatomokkal és kénatomokkal. Utóbbiak pedig sokkal szorosabban kapcsolódnak más összetevőkhöz, mint a metil csoporthoz tartozó higany, így kisebb az esélye annak, hogy a mérgező fém az emberi szervezetbe kerüljön. A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy helytelen volt az eddigi gyakorlat, amely a higanykloriddal modellezte a fertőzött halhúsban meglévő anyagot. A higanyvegyülettel szennyezett vizekben élő halak szervezetében valójában higanyszulfid halmozódik fel, amely sokkal kevésbé mérgező – állapította meg az amerikai
kutatócsoport.
2003.09.01.
